Arafat és Rabin Washingtonban aláírják a békemegállapodást

2004. szeptember 13. 12:06

A palesztin-zsidó szembenállás régóta mérgezte a két nép kapcsolatát. Izrael állam kikiáltásására a palesztin nép a fegyveres harc megindításával válaszolt, amely a terrorisztikus elemeket sem nélkülözte. A közvetlen párbeszéd 1991 őszén, a madridi konferencián indult meg az izraeliek és arab szomszédjaik között. Az 1993-as esztendő hozta az első komolyabb áttörést, amikor Jasszer Arafat, Jichak Rabin izraeli miniszterelnöknek írt levelében elismerte a zsidó állam létezésének jogát. Válaszul Izrael legitim tárgyalópartnernek tekintette a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), ami előfeltétele volt az oslói békefolyamatnak. Ennek lezárásaként 1993. szeptember 13-án Washingtonban aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a Gázai övezetben, Jerikóban és a Jordán folyó nyugati partján, Ciszjordániában létrehozták a Palesztin Önkormányzatot (PÖ). Ezek felett az ellenőrzést a PFSZ kapta meg az ezt követő öt éves ideiglenes időszakra. A terület belső rendjéért ettől kezdve a palesztin rendőrség, külső védelméért pedig továbbra is az izraeli hadsereg felelt. 1994-től kezdődően a Gázai övezet demilitarizált területté vált, közigazgatását palesztin szervek vették át. Izrael 1995-ig fokozatosan adta át a különböző területek (például oktatás, posta, közművek...stb.) irányítását a palesztin hatóságoknak. 1994-ben Arafat, Rabin és Simon Perez (akkori izraeli külügyminiszter) a közel-keleti békéért tett erőfeszítéseikért Béke Nobel-díjat kaptak.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése