480 éve halt meg Geyer Florian

1490 táján született az Ochsenfurth melletti Giebelstadtban, Würzburg környékén, frank lovagi családból. 1519-ben a földesurak és városok Sváb Szövetségének megbízásából hadsereget vezetett Ulrich von Württemberg herceg és Götz von Berlichingen ellen. 1519-23 között a Német Lovagrend nagymestere, Albrecht von Brandenburg szolgálatában állt, 1525 elején részt vett a paviai csatában a francia király oldalán, V. Károly császárral szemben.

Nem sokkal később már a nagy parasztháború fontos szereplőjeként tűnt fel. A reformáció eleinte vallási mozgalom volt, amely Martin Luther 1517-es, a wittenbergi várkapura kiszögezett 95 pontjával kezdődött, hamarosan azonban átterjedt társadalmi térre, a feudalizmus bomlását gyorsítva. Az új eszméktől a lovagok és a parasztság is birodalmi reformokat remélt, majd lázadások törtek ki. A lovagok 1522-23-as felkelése után 1524-ben kirobban a nagy parasztháború. A már korábban Luther hívéül szegődött Geyer a parasztok mellé állt és 1525 márciusában átvette a frankföldi csapatok vezetését. Egyesítette az Odenwald-hegység kilenc városának erőit, a Nagy Sereg nyolcezer főt számlált és ágyúi is voltak.

Geyer vezette az egyezkedéseket, a Fekete Sereg nevű elitalakulat vezetője lett, míg korábbi ellenfele, a szintén a parasztok mellé állt Götz a Nagy Világos Sereget vezette. Geyer a tárgyalások során szerzett meg városokat, köztük Rothenburgot is, fellépett a birodalom reformja mellett, végső célja egy paraszt- és polgár-állam volt, új birodalmat, az evangéliumra épülő rendet akart megvalósítani, nemesi és egyházi kiváltságok nélkül.

Több sikeres fegyvertényt hajtott végre: végigportyázta Würzburg környékét és a Neckar völgyét, részt vett Heilbronn kifosztásában és Weinsberg elfoglalásában. Itt elfogták Ludwig von Helfenstein grófot, Miksa korábbi császár vejét, aki az összecsapásokat kezdte, lemészárolva a kezébe került parasztokat. A grófot tizennegyed magával vesszőfutásra ítélték, így végezték ki.

Geyer egysége igen szervezetten harcolt, s számos nemessel fogadtatta el a Christoph Schnappeler prédikátor és Sebastian Lotzer szűcslegény által összeállított, a parasztok viszonylag mérsékelt követeléseit tartalmazó 12 cikkelyt: az újabban bevezetett szolgáltatások eltörlését, a közös földekből a földesurak által elvett legelők és erdők visszaadását és az örökös jobbágyság megszüntetését. A dokumentum kifejtette, hogy a parasztok felkelése uraik ellen jogos.

Geyer mérsékelt követeléseivel a parasztok nem értettek egyet, a 12 cikkely kapcsán kezdődött tárgyalások megszakadtak s a parasztok a várak, kastélyok és kolostorok ellen fordultak. Fő ellenfelük, a Sváb Szövetség fővezére, a katonailag hátrányban lévő Georg Truchsess von Waldburg a halogatásos tárgyalások mestere volt. Taktikájával megosztotta a parasztseregek erejét, s várta helyzete javulását. Ez május közepén következett be, amikor Geyer csapatai nagy veszteségeket szenvedtek Frauenberg ostrománál. Truchsess Königshofennél legyőzte a parasztokat, majd Sulzdorfnál teljes vereséget mért rájuk. Geyer Fekete Seregének maradványaival áttört Ingolstadt felé, de egy újabb ütközetben emberei java részét megölték, ő maga 200 társával továbbmenekült egy erdőbe. Innen még kivágta magát, de Schwa:bisch Hallnál a sógorával, Wilhelm von Grumbach lovaggal való összecsapás során elesett. Más források szerint vereségük után a parasztok ölték meg, vagy Rimpar kastélya mellett, Würzburg közelében Grumbach meggyilkoltatta. A német parasztháború 1525 július végéig tartott, a lovagok győzelme után véres megtorlás következett.

Geyer Flórián tevékenységéről részletesen beszámol Engels: A német parasztháború című műve, életét többen feldolgozták drámai vagy epikai formában, köztük Gerhart Hauptmann ötfelvonásos színdarabjával, 1896-ban. A Geyer Flórián-dal, a parasztsereg indulója, a huszadik századi munkásmozgalomban is népszerű lett: `A harcunk nincsen jó vezér híján / Vezérel minket Geyer Flórián.`

(Panoráma, Sajtóadatbank)