Fenékpuszta - római kori kiállítás
2002. június 24. 02:19
A délnyugat-balatoni térség római kori emlékeit bemutató állandó kiállításnak, valamint egy turisztikai információs irodának adhatna otthont a Keszthelyhez közeli fenékpusztai egykori Festetics-kastély.
Úgy véli: az állami kincstár tulajdonában lévő épület és környezetének hasznosításához a Balaton Fejlesztési Tanácstól, valamint a kulturális minisztériumtól kaphatnának megfelelő anyagi támogatást. Elmondta: még tavasszal megkezdődött a gazzal, bokrokkal benőtt területet megtisztítása, illetve rendbe tették az egykori keresztény bazilika, a magtározó, a kút- és a falmaradványok környékét is.
A Sági Károly-Zákonyi Ferenc szerzőpáros balatoni útikönyve szerint az erőd menti út a rómaiak idején Pannonia nyugati részét kötötte össze a birodalom központjával.
A többször lerombolt és újjáépített erődítményt később három méter vastag fallal vették körbe, amelynek oldala a mainál jóval magasabban álló Balaton vízébe ért.
Az erődítményt később a barbárok, a hunok, a gótok, a longobárdok és a keleti gótok is birtokba vették, majd a honfoglaló magyarok foglalták el utoljára.
Az erőd mintegy 13 hektáros területén a különböző népek számos épületet romboltak, majd építettek újjá, jórészt ugyanazokból a kövekből, így az itt fellelt leletek rendkívül színes történelmi múltról árulkodhatnak. A kövek története egyébként még ma sem ért véget.
Müller Róbert régész, a Balaton Múzeum igazgatója szerint az elmúlt századokban emelt keszthelyi házak jórésze ugyanis éppen a fenékpusztai erődből, illetve annak épületeiből származó kövekből épült.
A régész nemrég kezdett újabb ásatásba a fenékpusztai területen, a Balaton körüli kerékpárút tervezett nyomvonalán.
Ismertetése szerint a július közepéig tartó feltárás után dőlhet el, hogy a bicikliutat milyen módon vezetik majd át a mintegy 2000 éves romok felett.
A szakember a napokban talált rá például egy, az erődítmény felépítése előtt emelt, majd részben visszabontott római kori melegvizes fürdő alapjaira.
A régész úgy gondolja, hogy a mintegy 360x370 méteres területen, az egykori római kori erődítmény helyén célszerű lenne egy régészeti parkot is létrehozni.
Müller Róbert elmondta ugyanakkor azt is: álláspontja az, hogy a korabeli írásokból ismert Valcum nem azonos a Fenékpusztán megtalált erődítménnyel. A szakember szerint a feljegyzett távolságok alapján a Valcumot valahol Marcali irányába kellene keresni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap