Caesar és a pápák küzdelme a csillagokkal: öt érdekesség a szökőévekről

Nem ugyanúgy működnek a születésnapok és a névnapok

Mindössze ötmillió ember él a Földön, aki szökőnapon született. Február 29-én megszületni körülbelül egy az 1461-hez esélye van az embernek, a névnapokkal azonban más a helyzet: a naptár hivatalosan nem február 29-ét, hanem február 24-ét tekinti szökőévekben a szökőnapnak.

Ez azt jelenti, hogy szökőévekben február 24-én nincs egyetlen névnek sem napja, és az innentől a hónap végéig tartó névnapok (február 24-28.) tolódnak el eggyel – a február 28-ai névnapok kerülnek át tehát február 29-ére. E jelenséget „Mátyás ugrásának” is nevezik, mivel február 24. Mátyás napja.
 

1. Több ókori kalendárium egész szökőhónapokat tartalmazott
2. A szökőévet Julius Caesar vezette be – de az egyiptomiaktól vette át
3. A rómaiak sem számoltak tökéletesen
4. Február 29. több helyen is különleges szerepet játszik a házasságban
5. Nem ugyanúgy működnek a születésnapok és a névnapok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat