Búvárrégészek keresik az elsüllyedt rabszolgahajókat Szenegál partjainál

"A történetek, amelyek segíteni fognak megérteni a rabszolga-kereskedelmet, az emberi történelemnek ezt a döntő pillanatát, itt vannak lent" - fogalmazott Ibrahima Thiaw. A csapat mágnességmérővel pásztázza a tenger fenekét, az eszköz által összegyűjtött adatokat pedig a Dél-Afrikai Köztársaságba küldik elemzésre. Ha bizonyítékot találnak egy roncsra, elkezdik a merüléseket. Az eddigi előzetes merülésekkor csupán halászhajók maradványait találták meg.

Noha a feljegyzések szerint a múltban több mint ezer rabszolgaszállító hajó süllyedt el világszerte, mindeddig csupán egyetlen egy feltárása ismert. Az 1794-ben elsüllyedt Sao José-Paquete de Africa roncsait Fokváros közelében, Szenegáltól több ezer kilométerre délre találták meg, a hajón talált leleteket a Smithsonian Intézet részeként működő National Museum of African American History and Culture állítja ki a következő hónapban.

Szenegál mintegy 400 évig a rabszolga-kereskedelem egyik fő kibocsátója volt, a nyugati-afrikai ország területén e tevékenység számos emléke látható ma is. Világszerte ismert helyszín a Dakar közelében fekvő Gorée-sziget, amely az emberkereskedelem egyik fő központja volt, ugyanakkor az itteni emlékeket sokszor építkezések temetik maguk alá vagy tönkremennek a turizmus miatt. A rabszolgaság témája Szenegálban máig megosztja a társadalmat, elszenvedői, a rabszolgák megítélése változó, és mind a tudományos kutatásban, mind az iskolákban kevés szó esik a kérdésről. A jelenség megítélését nehezíti az is, hogy az európai és amerikai kereskedők és rabszolgatartók mellett afrikaiak is profitáltak az emberkereskedelemből, és voltak, akik maguk is tartottak rabszolgákat.

A téma felemás megítélését jelzi, hogy a 2012-es elnökválasztási kampányban Szenegál akkori vezetője, Abdoulaye Wade azzal vádolta ellenfelét, Macky Sallt, hogy rabszolgák leszármazottja. Ugyan a választást Macky Sall nyerte, de csupán miután nyilvánosan igyekezett bizonyítani, hogy nem találhatóak rabszolgák a felmenői között. Ibrahima Thiaw a rabszolgák életének történetét szeretné elmondani, többek közt azt, hogy mit vihettek magukkal az útra vagy mit karcoltak a hajók falába. Úgy véli, minél intimebb részletekre derül fény, annál nehezebb lenne honfitársainak elhessegetni a múltat. Mint fogalmazott, egy jó roncs megtalálása segíthetne megmutatni, hogy a rabszolga áldozat volt.

Hosszú ideig minden, amit a rabszolgák Amerikába tartó útjáról tudni lehetett, a kereskedők feljegyzéseiből - adózási nyilvántartásokból, nyugtákból és naplókból - volt ismert. Ibrahima Thiaw kutatását a Smithsonian Intézet támogatja, amelynek munkatársa, Paul Gardullo szerint az érintetlen tárgyi leletek feltárása "esélyt jelentene az írott források csendjének kitöltésére".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"