2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Budapest ostroma és 1956 sem kímélte a főváros első mozipalotáját

2020. október 31. 15:22 Múlt-kor

105 éve, 1915. október 31-én nyitotta meg kapuit a magyar főváros első valódi mozipalotája, a Royal Apollo. Az évtizedeken át Budapest legelőkelőbb mozijának számító filmszínház az Apollo Mozi a Royal Szálloda épületébe költözésével alakult ki, és különböző inkarnációkban egészen 1997-ig működött.

Royal Apollo
A mozi bejárata 1946-ban

Az Apollo mozi 1908-ban nyitott meg az akkor még hivatalosan név nélküli téren (a mai Corvin áruház helyén), amely 1920 óta Blaha Lujza nevét viseli. 1915-ben e filmszínház működési engedélyét bevonták, és a Royal Szálloda épületébe költözött.

A különös megoldás nem volt teljesen légből kapott: a Royal Szálloda volt az első magyarországi filmvetítés helyszíne, még 1896-ban, és ezt követően is rendszeresen zajlottak kisebb vetítések a szálloda kávéházában és földszintjén.

Az Apollo engedélyének bevonásában mindkét intézmény működtetői meglátták a lehetőséget: a Royal bál- és hangversenytermét mozgóképek vetítéséhez alakították át, és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően külön kijáratot is építettek innen a Hársfa utcára. A mozit a szálloda saját áramfejlesztő telepe látta el a működéshez szükséges villamosenergiával.

Az új mozi 1915. október 31-ei első előadása a Tetemrehívás című némafilm volt, amelynek főszereplője, Berky Lili maga is beszéddel köszöntötte a nézőket a jeles alakomból.

Az átalakított bálteremben ezer ülőhelyet alakítottak ki, és az új mozgóképszínház hamar a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyei közé emelkedett, és széles körben ismertté vált saját egyenruhával rendelkező, fehér kesztyűben dolgozó személyzetéről. Az 1920-as moziszabályozást követően többször tulajdonosi kört váltott, 1942-ben nevét Nemzeti Apollóra magyarosították.

1944 márciusában szűnt meg először működni, amikor a megszálló német csapatok tisztjei költöztek a szállodába, a főváros ostroma során pedig több gránáttalálat is érte az épületet. A háború után 1953-ig hivatal működött az egykori szállodában, de a mozi már 1945 augusztusától ismét működött – érdekesség, hogy egykori személyzetét apróhirdetések útján gyűjtötték össze újra.

Az államosítást azonban az Apollo sem kerülhette el. 1948-tól a MOKÉP égisze alá került, amely 1949-ben a Vörös Csillag nevet adta neki. Az 1956-os harcok során újabb találatokat kapott, továbbá jelentős része leégett. Az 1957-ben megkezdett felújítás 1961-ben fejeződött be.

1983-tól a Vörös Csillagban működött a főváros első videómozija is, a mozikomplexum a rendszerváltást követően, 1990-ben visszatért az Apollo névhez. Még ugyanebben az évben egy kanadai-francia konzorcium nyerte el a szállodaépület hasznosításának jogát, ennek tervei – a mozikomplexum a pincébe kerül, a korábbi helyéből ismét bálterem lesz, a szálloda emeleteiből pedig irodák – végül nem valósultak meg.

1997-ben végleg megszűnt a mozi, ekkor a Corinthia Konzorcium vásárolta fel a teljes ingatlant, és kialakította a ma is működő Corinthia Hotel Budapestet, ahol időről időre rendeznek napjainkban is filmvetítéseket a bálteremben, a régi idők emlékére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár