Búcsú a korbácsoktól
2019. szeptember 28. 08:03 Múlt-kor
„A korbácsolás ellentétes az emberi méltósággal,(…) szembe megy a demokratikus intézményeink szellemiségével,(…) a barbár feudális arisztokráciát idézi” – az amerikai író, Herman Melville, aki korábban maga is matrózként dolgozott, így foglalta össze véleményét az amerikai hajókon gyakran alkalmazott büntetésről, a korbácsolásról, az 1850-ben megjelent „White Jacket” című regényében. A közvélemény nagy része egyetértett a szerzővel, sőt Melville lesújtó kritikájának már az 1830-as és 40-es években is hangot adtak a zsurnaliszták, a napilapokban és a folyóiratokban barbár és civilizálatlan aktusnak titulálva a korbácsolást.

Korábban
A tengerésztisztek nagy része azonban hallani sem akart annak beszüntetéséről, mert ebben látta a fegyelmezés egyetlen, hatékony eszközét. Az büntetéspártiak minden bizonnyal a fejüket fogták, amikor 1850. szeptember 28-án az amerikai Kongresszus elfogadta a korbácsolás eltörléséről szóló törvényt.
A korbácsolásnak évszázados hagyományai voltak a tengeren és számos alkalommal alkalmazták retorzióként a fedélzeten elkövetett kisebb és nagyobb vétségek elkövetése esetén. Az ítéletet általában a teljes legénység előtt hajtották végre, a vétkesnek pedig csupasz háttal kellett kiállnia a reá mért ütéseket. A 19. századi büntetésvégrehajtó eszközt a szakzsargon csak „kilencfarkú macskaként” emlegette. A korbács nyeléhez ugyanis kilenc, viaszbevonatú szíjat erősítettek, amelyek végére csomókat, rosszabb esetben ólomdarabokat kötöttek, hogy azok feltépve a bőrt és az alatta lévő húst, minél fájdalmasabb sérüléseket okozzanak.
Az ítéletvégrehajtás után a szerencsétlen áldozatnak egy másik tortúrán is át kellett esnie. A felszaggatott, véres hátfelületre ugyanis gyakran sót tettek, amely elképesztő, maró fájdalommal járt. A művelet elsődleges célja a sebek fertőtlenítése volt, hiszen a korbácsolással fegyelmezni akarták a renitens matrózokat, és nem megölni őket. Bármennyire fájdalmas és brutális roncsolást hajtott végre a korbács a testen, ha a csapások számát „emberi mértékek” közé szorították (a 18. század közepére nagyjából egy tucatra maximalizálták az ütések mennyiségét), a büntetéssel sújtott tengerész viszonylag hamar rendbe jött és újra szolgálatba állt.
A korbácsolás eltörlésének hírére az amerikai haditengerészetnél szolgáló magasrangú tisztek egy jelentős hányada úgy vélte, hogy a „macska” nélkül a hajók fedélzetén gyorsan elszabadul majd a pokol. A haditengerészet a matróznak alkalmas emberanyag tekintetében ugyanis hátrányban volt a kereskedelmi hajókon szolgáló állományhoz képest. A civil hajókon a tengerészek magasabb bérért dolgozhattak és a fegyelem sem volt olyan szigorú, így a tapasztaltabbaknak eszük ágában sem volt a haditengerészet hajóin szolgálni.
Ez a helyzet azt eredményezte, hogy a hadihajókon számos, a társadalom alsóbb rétegeiből származó, kevesebb tapasztalattal bíró, fegyelmezetlen és gyakran alul motivált matróz teljesített szolgálatot. A társadalom elitjéhez tartozó tisztek és egyszerű tengerészek között nagy volt a szociális szakadék. A „közös nyelv” és a megfelelőnek tartott büntetőeszköz hiánya aggodalommal töltötte el a hajóparancsnokokat, akik a hajók fedélzetén a kemény fegyelmezés hívei voltak. A Kongresszus határozata azonban mindent felülírt, civilizáltabb módszerekre volt szükség.
Az új fegyelmezési rendszert 1855-ben vezették be, ahol a nyers testi büntetésnek már nem volt helye. A szabályszegőket innentől kezdve elzárással, az élelmiszer fejadag csökkentésével (gyakran annak kenyérre és vízre redukálásával), vagy éppen zsold megvonásával büntették.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Több tízezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban a háború után 16:18
- Habsburg herceget nevelő szerzetesből lett szabadságharcos a magyar régészet atyja 15:31
- Az Imaginaerumtól a Vízválasztóig – szavazz 2011 legjobb rockzenei albumára 14:14
- Budapesten láthatók a hazánkban méltatlanul kevéssé ismert Kolozsváry Zsigmond alkotásai 11:37
- Kik keresték fel a boldog békeidőkben a régi Városliget pavilonjait és korzóit? 10:59
- A rendező emlékére ingyenesen megtekinthető Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szél című filmje 10:33
- Űrrepülése után hímestojásként vigyáztak a szovjet hatóságok Jurij Gagarinra 07:23
- Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók tegnap