Bizarr módon álcázták a brit hajókat az első világháború végén
2016. április 21. 17:02
Az első világháború alatt az ellenség felderítő gépei, valamint a lövészárkokban meghúzódó megfigyelők megtévesztése érdekében többek között fegyvereket, sisakokat és tankokat is gyakran kentek le álcázó festékkel, a britek emellett azonban a hajózás terén is komoly előrelépést értek el az ellenség megtévesztése tekintetében.
Korábban
A britek számára az első világháború alatt hatalmas gazdasági károkat okozott a harcoló alakulatokat, valamint fegyver- és élelmiszer-utánpótlást szállító kereskedelmi hajók elvesztése. A hajók a korlátlan tengeralattjáró-háború 1917-ben történő újraindítása után a német torpedók könnyű célpontjaivá váltak. A rendhagyó felfestésű hajók különleges helyet foglalnak el a hadtörténelemben, mivel – ha eltekintünk a propagandaplakátoktól – ritkán fordul elő, hogy a művészek képességeit ennyire direkt módon használják fel háborús célokra.
Az álcázó festést kifejlesztő, tengerfestőként dolgozó Norman Wilkinson 1917 tavaszán kereste meg ötletével az Admiralitást, majd nemsokára megkapta az engedélyt egy próbafestésre. A korábbi, hasonló próbálkozások a kiszámíthatatlan tengeri időjárás következtében fellépő komplikációk miatt sikertelennek bizonyultak, Wilkinson azonban meggyőzte az Admiralitást, olyannyira, hogy 1917 októberében javasolták minden, háborús célokra felhasznált kereskedelmi hajó befestését. A Wilkinson által kidolgozott különleges felfestések arra szolgáltak, hogy a tengeralattjáró periszkópjából nehezebben lehessen megbecsülni a hajók méretét, sebességét, valamint pontos tartózkodási helyét. 1918 novemberére már több mint 2300 hajót engedtek megtévesztő festéssel vízre. A módszert – már 1917-ben – az amerikai haditengerészet is átvette.
Wilkinson egy londoni stúdióban, öt grafikussal és tizenegy művészeti hallgatóval tervezte meg a megtévesztő mintákat. Megfigyelték a festett modelleket, és felmérték, mennyire hatékonyan alkalmazhatók az ellenség megtévesztésére. A mintákat a kikötőkbe küldték, ahol aztán az erre kijelölt művészek – többek között a vorticista Edward Wadsworth – vitték fel a festéket a hajókra. A hajókra javarészt szögletes, geometrikus formákat festettek, legfeljebb négy szín felhasználásával. A hajó jobb és bal oldalának mintázata mindig másként festett.
Egy évvel a projekt kezdetét követően egy bizottság értékelte a megtévesztő akció hatékonyságát. Bár a testület csak részben ítélte sikeresnek az akciót, tovább folytatódott az álcázott hajók alkalmazása, mivel olcsó és hatékony megoldást jelentettek, emellett pedig hozzájárultak ahhoz, hogy az utasok biztonságban érezzék magukat (ráadásul még esztétikailag is újat nyújtottak a megszokotthoz képest).
A modern művészet megoldásainak felhasználásával díszített hajók a háború után még a popkultúrába is beszivárogtak. Az álcázott hajók – amint azt Frederick Etchells brit építész megjegyezte – a „háború fényes pontjai” voltak. Bár a konfliktus alakulásában nem játszottak meghatározó szerepet, és az akció sikeresnek is csak részben volt nevezhető, a vízi járművek rendhagyó megjelenésükkel sokak képzeletét megmozgatták. A Chelsea Művészeti Klub 1919 márciusában még egy bált is rendezett a Royal Albert Hallban az álcázott hajók tiszteletére, a különleges minták pedig függönyökön és fürdőruhákon is megjelentek. A hajókon látható szögletes, kubista motívumokra emlékeztető minták a háború utáni dekoratív és plakátművészetben is szerepet kaptak. Az egyedi mintákkal álcázott hajók ezt követően még a második világháborúban – ekkor már végképp marginális szerepben – is megjelentek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap