Bibliai király fejszobrát találhatták meg régészek Izraelben
2018. június 11. 15:08 MTI
Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap honlapja. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja.
Korábban
A régészek szerint a lelet az i.e 9. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik.
A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik királyság mely királyát. A lelet tavaly került elő Izrael északi, libanoni határánál, a Metula nevű városka közelében, ahol a Királyok könyvében is említett egykori Ábél-Bét-Maakát nevű város maradványait tárják fel.
Ezt a helyet már a tizenkilencedik században azonosították az archeológusok a település régi nevét megőrző Abil al-Kamh nevű arab falunál. Az i. e. kilencedik században ez a terület három királysággal volt határos: keleten a damaszkuszi székhelyű arámiakkal, nyugaton a Türosz nevű föníciai város földjeivel, délen pedig az izraeli királysággal, amelynek ebben a korban Szamária volt a fővárosa.
A különleges szobrocskát Jeruzsálemben az Izraeli Múzeumban fogják kiállítani.
A figurát üvegszerű fajanszból készítették, amelyet gyakran használtak az ókori Egyiptomban és a Közel-Keleten ékszerek, valamint kis emberi és állati alakok megformálására.
„Közel-keleti uralkodóként azonosításához kulcsfontosságú nyom volt igen érdekes frizurája” – nyilatkozta a régészek vezetője, a jeruzsálemi Héber egyetem tudósa, Naama Jahalom-Mak.
Haját vastag copfokban fülét betakarva hátrafogták, és egy csíkos arany diadémmal rögzítették a fonatokat. Éppen úgy, ahogy az egyiptomi kortárs alkotók a szomszédos szemita közel-keleti népek hajviseletét ábrázolták.
Radiokarbonos kormeghatározással csak a századot tudták pontosan megállapítani, és így nem lehet tudni, hogy melyik i. e. kilencedik századi királyról mintázhatták a szobrocskát: Ben Hadad vagy Hazael Damaszkuszból, esetleg Ahab vagy Jehu Izraelből, netán Itobaal Türoszból, mind esélyes jelölt lehet, és mind szerepelnek a Bibliában.
Egyelőre azt sem tudják, hogy egy nagyobb szobor egy részletét, vagy önálló alkotást találtak-e, de tovább folytatják az ásatásokat, és remélhetőleg a jövőben sikerül majd megválaszolni a felmerült kérdéseket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
