2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

„Belülről” vehették át az uralmat Egyiptom felett a rejtélyes hükszoszok

2020. július 20. 14:57 Múlt-kor

A történeti források többsége által rejtélyes, idegen hódítókként ábrázolt hükszosz nép köréből kikerült dinasztia Kr. e. 1638 és Kr. e. 1530 között uralta Egyiptomot, egy új tanulmány szerint azonban az egyiptomiaktól külön álló etnikum tagjai már nemzedékek óta jelen lehettek a Nílus völgyében. A következtetésre a kutatók a hükszosz temetkezési helyeken talált fogakból vett minták alapján jutottak.

követek
Külföldi követség ábrázolása II. Hnumhotep fáraó sírjában. A hieroglifákból kiderül, hogy egyikőjük „Abisa, a hükszosz” (kép forrása: Wikimedia Commons)

Idegen szokások

Habár a hükszoszok voltak az első idegen eredetű urai az egyiptomi civilizációnak, a kormányzásuk által fémjelzett mintegy száz évből kevés írott forrás áll rendelkezésre. Évszázadokon át az egyetlen ismert említésük az volt, amely egy Manethón nevű, Ptolemaiosz-kori krónikás Kr. e. 3. században írt, Egyiptom történelme (latinul Aegyptiaca) néven ismert művében fordult elő.

Manethón elbeszélésében a hükszoszok az egyiptomi Középbirodalom bukását (Kr. e. 1650 körül) követően rohanták le a zűrzavarba süllyedő országot északkelet felől. Miután az újkorban megfejtésre került az egyiptomi hieroglif írás, a tudomány néhány további részletet is megismert az állítólagos invázióval kapcsolatban, azonban ezek is későbbi, egyértelműen elfogult leírásokból származtak.

Az egyiptomi uralkodók rendszeresen semmisítették meg elődeik írott hagyatékát, és igyekeztek saját propagandájukkal elhomályosítani eredményeiket. A későbbi dinasztiák fáraói a hükszoszokat egyöntetűen a zűrzavarral és a rend felbomlásával hozták összefüggésbe.

1885-ben régészek megtalálták a hükszosz főváros, Avarisz maradványait a Tell el-Daba nevű településnél a Nílus deltavidékén, Kairótól mintegy 120 kilométerre északra. Az elkövetkező évtizedek ásatásai alapján a tudósok arra jutottak – a hükszosz építészet, temetkezés és tárgyi kultúra alapján –, hogy a rejtélyes nép valóban Egyiptomon kívülről, a Közel-Keletről származott.

„A nem egyiptomi szokás szerint elrendezett sírok különösen érdekesek voltak – általában férfiak, akiket bronz fegyverzettel temettek el épített sírokban, szkarabeuszok vagy egyéb, az egyiptomiak körében bevett, védelmet nyújtó amulettek nélkül” – mondta el Christ Stantis, az angliai Bournemouth Egyetem régészeti és antropológiai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

„A leginkább elitek sírjain kívül valamilyen lófélék – talán szamarak – is el voltak temetve, gyakran párosával, mintha fogatot húznának. Ez egyrészt meglehetősen idegen szokás, de egyúttal magas státuszra is utal” – mondta Stantis.

A tudósok azonban arról is beszámoltak tanulmányukban, hogy a hükszoszok már jóval Kr. e. 1638-as hatalomátvételük előtt, több hullámban megérkeztek a Nílus deltavidékére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
I. Apepi (Apóphisz) hükszosz fáraó nevét tartalmazó pecsét (kép forrása: picryl.com)A hükszoszok hódítása Hermann Vogel 19. századi német művész elképzelésében (kép forrása. Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár