Bécs elleni lázadás helyett öngyilkosság: Teleki László tragédiája

Mi az igazság?

Így leszögezhetjük, hogy nemcsak a nyomozás, de az ítélő utókor is az öngyilkosságot tartja Teleki László halálokának. A történettudomány mellett már a kortársak is gyenge idegzetéről és az őt 1848 óta haláláig gyötrő hontalanságáról tartották számon. Barátai egymás közti levelezéseiben sokszor említést tesznek erről, sőt nem egy helyen írják, hogy Teleki panaszkodott nekik lelkiállapotáról melyet olyan borúsnak talált, hogy többször emlegette: maga ellen fordítja fegyverét. A legtöbb ilyen Jósika Miklós és Kossuth levélváltásaiban található, de hozzá kell tenni, hogy a romantikus regényíró 1861 május 8. utáni első felindultságtól fűtött levelében képtelenségnek tartja a gróf öngyilkosságát.

Ahogy a többi emigránst, először Telekit is nagy csalódottsággal töltötte el, hogy hazatérve nem az 1849-es függetlenségi hangulatot találta, hogy változtatnia kell mindazon amiért 12 év emigrációjában küzdött. Azért, hogy a képviselőcsoport élére állhasson, már egy  „kibővítendő 1848-as” alapokon nyugvó álláspontot kellett hangoztatnia. Bár a Határozati Párt képviselői többséget alkottak, de Teleki már ebben is az egységes nemzeti akarat hiányát látta. Számára a magánéleti és az erkölcsi-politikai dilemmákból csak az önmagára leadott végzetes lövés jelentette a kiutat (Teleki hangulatváltozásairól ld.: Horváth Zoltán: Teleki László 1810-1861. I. kötet, Bp., 1964.).

Öngyilkossága összeköthető a 80 évvel később, április 3-án dördülő lövéssel is, amely a grófi család egy másik kiváló sarjával végzett. Kísérteties, hogy Teleki László oldalági rokona, a szintén kulcsfontosságú döntés előtt álló, egyaránt az ország politikája élén álló államférfi, Teleki Pál miniszterelnök is hasonló indíttatásból vetett véget önkezűleg életének.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Teleki hazatér
2. Gyilkosság, vagy öngyilkosság?
3. A gyanúsítottak
4. A halál következményei
5. Mi az igazság?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?