Bécs elleni lázadás helyett öngyilkosság: Teleki László tragédiája

Teleki hazatér

Bár a Határozati Párt vezetőjét nem tartja számon közösségi emlékezetünk úgy, mint sok más kortársáét - jóformán csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk vele, ellenétben a közterületek és intézmények sokaságának nevet adó Kossuth Lajossal, vagy Deák Ferenccel -, pedig halála előtt még a „Haza Bölcsénél” is nagyobb befolyása volt a magyar politikára.

Az egyik legnagyobb földbirtokhálózattal rendelkező grófi család sarját Batthyány Lajos kormányfő 1848 nyarán küldte Nyugat-Európába diplomáciai feladatokkal. A már a reformkorban is kiváló szónokként számon tartott Teleki így a szabadságharc leveréséről Párizsban értesült; rögtön az emigránsok életét volt kénytelen élni. Haynau rémuralma alatt távollétében sok társával együtt halálra és birtokelkobzásra ítélték.

A főnemesi család már a század elején azzal emelkedett ki, hogy magyar anyanyelvükhöz ragaszkodott (elterjedt volt ugyanis az arisztokrata gyermekek francia, vagy német nyelvű nevelése), de szüleivel és testvéreivel sokszor franciául levelezett – kiváló nyelvtudását így nemcsak diplomata minőségben, hanem később emigránsként is elsősorban francia nyelvterületen vetette latba a magyar ügyért. 1859-ben Párizsban alakította meg a magyar történelem eddigi egyetlen emigráns kormányát, a Magyar Nemzeti Igazgatóságot Klapkával és Kossuthtal, de a nemzetközi helyzet hamar okafogyottá tette a kezdeményezést.

1860 novemberében lenyírt bajusszal és parókában indult útnak Drezdába, hogy szerelmével, Orczy Istvánné Lipthay Auguszta bárónővel találkozzon. Zsebében egy Sir John Harold névre szóló hamis angol útlevél lapult, de a császári kémszervezet már gyanította a pár találkozását, így Teleki kelepcébe került. Mikor a kérdezősködő drezdai rendőröknek nem volt hajlandó becsületszavát adni, hogy ő John Harold, sőt be is vallotta, hogy valójában gróf Teleki László, letartóztatták.

A nemzetközi felháborodás ellenére Szászország kiadta a foglyot szövetségesének, Ausztriának. Ám 1860-ra Ferenc József már egyezkedni kívánt a magyar politikai elittel, nem egy kivégzéssel borzolni a kedélyeket: Szilveszter napján a császár maga elé hozatta Telekit, akitől ígéretet vett, hogy nem hagyja el engedély nélkül a monarcha országait, nem tartja a kapcsolatot Ausztria ellenségeivel és távol marad a politizálástól – cserébe szabadulásáért.

1. Teleki hazatér
2. Gyilkosság, vagy öngyilkosság?
3. A gyanúsítottak
4. A halál következményei
5. Mi az igazság?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?