Bartókot is tanította a Himnusz megzenésítőjének fia, Erkel László
2020. december 3. 14:49 MTI
Erkel László zenepedagógus és karnagy, Erkel Ferenc harmadik fia 124 éve, 1896. december 3-án hunyt el. A pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Korábban
1844. április 9-én született. Erkel négy fia közül róla tudni a legkevesebbet. Iskoláit Pesten járta, szülei válása után, 15 éves korától anyjával Gyulán élt.
A kiválóan zongorázó, ám testvéreinél kevesebb zeneszerzői tehetséget öröklő Erkel László zenei ismereteit nagybátyjai, Erkel János és Rudolf, valamint kiváló pianista édesanyja, Adler Adél gyarapították.
1867-ben a 25-30 tagból álló helyi Magándalkör karnagya lett, a kórus munkájában ügyvéd, tanító, zenetanár, kántortanító, építész, iparos és tisztviselő is részt vett.
Erkel László karnagyként a debreceni és aradi dalosversenyen részesült dicséretben, zongoristaként szülővárosában és országszerte is nagysikerű hangversenyeket adott.
1868-tól Szeghalmon gróf Festetich Felíciána és a francia származású osztrák gróf, D'Orsay Emil császári és királyi kamarás leányait oktatta zongorára.
A lányok annyira megszerették, hogy amikor a család 1871-ben Pozsonyba költözött, zenetanárukat is magukkal hívták, a frissen nősült Erkel így került Pozsonyba.
Az egykori koronázóvárosban megbecsülésben és jólétben élt, az a ház, amelyben utolsó lakásuk volt, ma az Európai Unió pozsonyi képviseletének ad otthont.
Erkel zongoratanárként dolgozott, két évig a fiatal Bartók Béla is az ő tanítványa volt. A nagy komponista később így emlékezett erre: „Akkoriban a magyar vidéki városok közül Pozsonyban volt a legélénkebb a zenei élet. Ennek köszönhetem, hogy Erkel Lászlótól tanulhattam tizenöt éves koromig zongorát és összhangzattant.”
Erkel 1881-ig a pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Földi pályafutását 1896. december 3-án fejezte be, nyelvrák végzett vele, a Szent András temetőben nyugszik. Sírját csak az 1990-es években sikerült felkutatni, ma már kopjafa díszíti. Halála után özvegye három gyermekükkel visszaköltözött Szeghalomra, a gyermekek közül egyik sem lépett zenei pályára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- 10:31
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap