Bár Franciaországban alakult ki, Angliából indult világhódító útjára a tenisz
2021. augusztus 27. 08:37 Múlt-kor
Manapság a tenisz az egyik legnépszerűbb sport. Milliók nézik a tornákat a tévéközvetítésekben, tízezrek a helyszínen, de sokan gyakorolják is szabadidejükben ezt a játékot. Néhány évtizede a tenisz még igazi elitsportnak számított, amelyet csak a leggazdagabbak űztek. Még manapság is sokan vélik úgy, hogy a játék elsősorban a kiváltságosok szabadidős tevékenysége. A történelem azonban pont a tenisz esetén lehetséges, hogy alátámasztja ezt a vélekedést.
Korábban
Játék tenyérrel
A tenisz történetének kezdetei a nagyon régi múltra nyúlnak vissza. Ha feltétlenül elődöt keresünk a játéknak, akkor meg kell említenünk az ókori trigon nevű sportot. A játék vélhetően egy ügyességi sport lehetett, amelyet három ember játszhatott. Bár nem sok információnk maradt fenn róla, annyit tudunk, hogy a játékosok háromszög alakzatban álltak fel, és az egyik kezükkel dobták, a másik kezükkel pedig elkapták a labdát. Azt is tudjuk, hogy egynél több labdával játszották, és a messzire hajított játékszerek összegyűjtésére labdaszedőket is alkalmaztak.
A következő játék ebben a sorban a la soule, amelyet a 8. században dél-franciaországi keresztény szerzetesek lestek el az Ibériai-félszigetet meghódító móroktól. A játék szabályai egyszerűek voltak: egy bottal kellett a labdát a falhoz csapkodni. A szerzetesek közt a játék állítólag annyira elterjedt, hogy már-már a betiltás fenyegette. Mindenesetre a fennmaradt források szerint ez a játék még elsősorban csapatsport volt.
Ha azonban az igazi őst kell megneveznünk, akkor nem kell ennyire messzire mennünk időben és térben. A tenisz elődje az észak-franciaországi kolostorok belső udvarában játszott jeu de paume nevű sport. Az elnevezést szabadon úgy fordíthatjuk le, hogy „játék tenyérrel”. (A latin palma szó tenyeret jelent). A nevét onnan kapta, hogy ekkoriban még nyújtott tenyérrel és puszta kézzel ütötték vissza a labdát az ellenfél térfelére. Később már elterjedtek a vastag kesztyűk is.
Persze a késő középkorig ez a játék is alaposan megváltozott. A játékteret eleinte csak egy vonallal választották ketté, a 15-16. századtól kezdve viszont megjelentek a kötelek, amelyeket csípőmagasságban feszítettek ki. A kötélre hálót szereltek, hogy alatta ne lehessen átütni. Ebben az időszakban jelentek meg az első ütők is. Ezek eleinte a battoir nevű rövid nyelű faütők voltak, később fa-, vagy csontkeretű ütők jelentek meg, amelyekre drótot vagy bélből készült húrokat feszítettek ki. Ezek az eszközök már emlékeztettek a manapság használatos teniszütőre.
A labdákat sem úgy kell elképzelni, ahogy azt manapság látjuk. Sokkal nehezebbek lehettek, mint a mai teniszlabdák, tekintve hogy eleinte homokkal vagy földdel, sőt fémforgáccsal töltötték meg. Később állati szőrt vagy emberi hajat használtak erre a célra, amelyet kötözött vagy varrott bőrrel vettek körül.
Az eleinte szabadtéri játékot szép lassan felváltották a fedett sportcsarnokok. Olyannyira, hogy jeu de paume pályából 1596-ban már csak Párizsban kétszázötvenet írtak össze. A játéknak kialakultak a szabályai, bírók és mesteremberek foglalkoztak vele. A fedett pályák mellett megmaradtak a Párizson kívüli parasztság és a munkások számára kialakított longue paume-ok, amelyek tulajdonképpen annyiban tértek el az előző játéktól, hogy nem építettek neki fedett pályát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap