A vörösterror 133 napja

Aznap: 1919. január 29.

2019. január 29. 17:16 Múlt-kor

1919. január 29-én enyhítettek a magyarországi háborús szesztilalmon, bejelentették az oszmán szultán elköltözését Konstantinápolyból, és több, katonák által elkövetett bűncselekményről is beszámoltak a lapok. A nap fontos híre Ady Endre nagyszabású temetése, valamint az, hogy a csehszlovák, román és szerb csapatok kötelesek az antant által megszabott demarkációs vonalak mögé visszahúzódni. E hírrel szembement azonban a nap talán legfontosabb eseménye.

temetés

A szesztilalom enyhítése

A vendéglősök kiharcolták a kereskedelmi minisztériumban a korábban bevezetett tilalom enyhítését, és „ezentul sört korlátlan mennyiségben mérhetnek ki s bort három deciliterig mindenkinek kiszolgálhatnak” – írta a Budapesti Hírlap. A magyar vendéglőkben meg is kezdődött a szeszes italok árusítása, azonban a rendőrség az enyhítés ellenére közbeavatkozott. „Érthetetlen, hogy a kormány engedelméről a rendőrségnek nincs tudomása” – fejezte ki sokak véleményét az újság.

„A szultán elköltözik Konstantinápolyból”

„Az Echo de Paris jelenti, hogy a szultán nemsokára elhagyja Európát és székhelyéül Koniát vagy Brinuzát választja. Konstantinápoly nemzetközi város lesz” – írta az MTI „szikratávirata” alapján Az Est. Ekkoriban még úgy tűnt, ha területileg csökkent formában is, de fennmarad az Oszmán Birodalom, élén a szultánnal.

„Olaszország viszonya az új Magyarországhoz”

Az Est római tudósítója több politikus véleményét is kikérdezte a függetlenedő Magyarországról. „Alkalmam volt egész sor politikussal beszélnem, a kik tekintettel a mai nehéz helyzetre, nem adhatnak interviut nevük közlésével. Általában nyoma sincsen felfogásukban irántunk való ellenségeskedésnek, sőt egyenesen rokonszenves érdeklődéssel néznek ránk, bár – sajnos – az otthoni viszonyokról egyáltalán nincsenek tájékozva. Van a ki azt hitte, hogy nálunk szovjeturalom létezik, összecserélvén a Nemzeti Tanácsot a katona- és munkástanácscsal, van a ki teljes anarchiát várt Magyarországban.” Az olasz politikusok nyilatkozatai alapján jól érzékelhető, milyen kaotikus is volt a helyzet Európában, különösen a volt Osztrák–magyar Monarchia területén.

„Konzerv kerül forgalomba”

„Az Állat- és Takarmányforgalmi Rt. nagymennyiségű marhát vágatott le, amelyeknek húsát a Weisz Manfréd gyárában konzervnek  dolgoztatta föl. A földolgozás folytán 1,780.000 20 deka konzervhúst tartalmazó doboz került ki, amelyeket a Közélelmezési Hivatal által megállapított áron fognak forgalomba hozni a fogyasztó közönség számára” – jelentette be a Népszava.

„Rekvirálnak és soroznak a románok Erdélyben”

A román csapatok bejelentik, hogy azért tartóztatták le korábban Apáthy Istvánt, mert fegyveres ellenállást szervezett, és egy Cigányi nevű településnél történt tűzharcra hivatkoznak. „A cigányi összeütközés részleteiről, az abban részt vett magyar csapatok parancsnoka, Barabás Jenő őrnagy felettes hatóságának most tett kimerítő jelentést, amelyből kiderül, hogy az összeütközés közvetlen oka a román csapatok zsákmányvágya volt” – írja a Pesti Napló.

„Nemzetközi igazgatás alá kerülnek a német gyarmatok”

„Newyork, január 28. A Chikago Daily Newsnek jelentik Párisból: A német gyarmatokra vonatkozólag a következő megállapodás történt: A gyarmatok nemzetközi igazgatás alá  jutnak, de egyes részek az adminisztráció nehézsége miatt a szövetséges államok kezelésébe kerülnek. Franciaország azonban még ezenfelül egyes gyarmatokra nézve azt követeli, hogy a jövőben azok az ő birtokainak integráns részei legyenek. Az afrikai német gyarmatoknak egy részét Kongóhoz és Nigériához kívánják kapcsolni. A portugálok Angolát követelik, a japánok a Kaiser Wilhelms-Landot és a Bismarck-szigeteket igénylik, Ausztrália a Karolina és a Palau-szigetekre tart számot. A Marianne-szigeteket Japán is, Ausztrália is követeli, Japán ezenfelül a Salomon és a Samoa szigeteket is igazgatásába veszi” – jelenti a Pesti Napló.

„Letartóztatott csalók”

„Megirtuk, hogy a rendőrség csalás miatt letartóztatta Stein Sándor 1. honvédgyalogezredbeli szakaszvezetőt, a ki több százezer korona előleget vett fel élelmiszerszállitásra. Czukrot, lisztet, zsirt, szenet, csokoládét igért szállitani, azonban vállalt kötelezetségeinek nem felelt meg. A csalásban társa volt Boleman Aladár mérnök, a ki osztozkodott Steinnel a hasznon. Letartóztatta a rendőrség ez ügygyel kapcsolatban Steiner Sándor főhadnagyot is, aki Steinnel együtt két nem létező vaggon czukorra keresett vevőt nyilván azzal a szándékkal, hogy újabb csalást kövessenek el” – adta hírül Az Ujság.

„Rablógyilkossági kísérlet”

„A gödöllői állomás közelében a vasuti sinek között hétfőn elgázolva, sulyos sérülésekkel találták Ehmelberger József 21 éves villanyszerelőt. Behozták a Rókus-kórházba, ahol a kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a sinek mellett hazafelé igyekezett, amikor három ismeretlen katona megtámadta és az egyik doronggal fejbeütötte. Hogy azután mi történt vele, nem tudja, mert eszméletét vesztette; nem tudja, hogy a sinek közé esett vagy a rablók fektették oda, azonban pénzéböl és értékeiböl semmi sem hiányzott és így valószinü, hogy a rablók munkáit megzavarták, azonnal el kellett menekülniök. A rendőrség a vizsgálatot meginditotta” – írta a Népszava.

„Az egyetem tiltakozása az új tanárok kinevezése ellen”

Az új közoktatási miniszter, Kunfi Zsigmond „első ténye” volt a Budapesti Hírlap szerint, hogy miután elfoglalta hivatalát, az egyetemi fórumok megkerülésével nevezett ki tanárokat. Ez ellen „a bölcsészeti, az orvosi és a teológiai fakultások” egyhangúan tiltakoztak, az egyetem tanácsa pedig kilátásba helyezte a Károlyi Mihály miniszterelnökhöz való fordulást az ügyben.

„Habsburg Károly válni készül?”

„Bécsből jelentik nekünk: Eckartsaui hír szerint Habsburg Károly állítólag elválni készül a feleségétől, Zitától” – értesült a Budapesti Hírlap. Az 1918 novemberében lemondott uralkodó esetében természetesen szó sem volt válásról, a volt IV. Károly király és Zita királyné házassága híresen meghitt volt.

„Vallásoktatás az iskolákban”

A Pesti Napló arról számol be, hogy előző nap délelőtt az ország minden vallási felekezetének képviselői felkeresték Kunfi Zsigmond közoktatásügyi minisztert, hogy átadják neki közös határozatukat, „amely tiltakozik a vallásoktatásnak az iskolákból való kiküszöbölése ellen”, és követelték, hogy az ő véleményük is meghallgatásra kerüljön.

„Az amerikai hadsereg leszerelése”

A Népszava értesülése szerint „havonta háromszázezer amerikai katonát szállítanak vissza Amerikába, s ez a demobilizáció lehető leggyorsabb lebonyolítása, amelyet nagyobb nehézségek nélkül el lehet érni.”

Ady Endre temetése

A Pesti Napló jelenti, hogy Ady Endre holttestét aznap felravatalozták a Nemzeti Múzeum előcsarnokában, „amelyet gyászdrapériával díszítettek föl”, a temetési szertartás pedig két órakor kezdődik. A lap hosszan sorolja a temetésen részt vevőket, valamint hogy beszédet mondott többek között Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Jászi Oszkár is.

Demarkációs vonalak

Szinte az összes lap foglalkozik azzal, hogy az antant arra utasította a csehszlovák, román és szerb erőket, hogy vonuljanak vissza a korábban megállapított demarkációs vonalak mögé. Az Ujság értesülése szerint „Állítólag a csehek már minden szükséges intézkedést megtettek.” Ennek ellentmond a nap legfontosabb magyarországi híre, amely azonban a lapok hasábjaira csak másnap, január 30-án került:

Balassagyarmat – Civitas Fortissima

Másnap, január 30-i számában a Pesti Napló egyáltalán nem közöl információt a civilek szerepéről a város védelmében. A lap rövid híre így szól: „Balassagyarmatot csapataink saját kezdeményezésükből elfoglalták. A városban heves utcai harcok voltak, amelyeknek eredményeképpen a cseheket a mieink a balassagyarmati honvédkaszárnyába szorították be, ahol géppuskákkal védekeznek.” Szinte szóról szóra ugyanezzel a szöveggel számol be az esetről a Népszava és a Budapesti Hírlap is.

Hosszabb beszámolót intéz a történtekről január 30-i számában Az Est, amely arról ír, hogy miután a cseh csapatok megadták magukat a magyar honvédeknek, a város munkásgárdája segített nekik a rend fenntartásában, „hogy Balassagyarmaton zavargás ne törjön ki”. A beszámoló szerint „E feladatában, sajnos, három halottja is volt a munkásgárdának.” Ezzel szemben az igazság az, hogy a  magyar honvédeknek hathatós segítséget nyújtottak a balassagyarmati vasutasok (vélhetően őket nevezi „munkásgárdának” a lap), akik közül négy esett el a harcokban.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Hirdetés az Új Idők szépirodalmi hetilap 1919. január 26-án, vasárnap megjelent számábólKép forrása: Új Idők, 1919. január 26.Kép forrása: Új Idők, 1919. január 26.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!