A távírászok durva vitája is akadályozta a Titanicot a segítségkérésben

Vészjelzések sokasága

Vészjelzést már 1899 óta használtak a távírászok. Marconi a brit távírászok által használt „CQD” -t rendszeresítette saját távíró hálózatában. A „CQ2” általános hívójelet, amely azt jelentette, hogy az információ minden állomásnak szól, 1904-re az angol veszély, azaz „distress” szóból képzett „D” -vel egészült ki.

1912-re megjelent egy másik, egyre elfogadottabbá váló vészjelzés, az „SOS”, amelyet tévesen a „Save Our Ship” (mentsétek meg hajónkat), avagy „Save Our Souls” (mentsétek meg lelkeinket) rövidítésének tartanak, holott az valójában egy német rádiójel adaptációja révén született meg.

Az SOS-t morzekóddal könnyű volt leadni, mindössze három rövid, majd három hosszú, majd megint három rövid jelből állt. Ezt a jelzést vészhelyzet esetén nagyon gyorsan az éterbe lehetett röpíteni, és légköri zavarok esetén is jól olvasható volt.

Az SOS 1908-ban nemzetközileg elfogadott vészjelzés lett, de a britek, illetve Marconi távírászai még évekkel az egyezmény aláírása után is a CQD-t használták.

A Titanic első leadott vészjelzése is a CQD volt. Közvetlenül az ütközést követően, amikor még nem lehetett felmérni annak súlyosságát, Bride még azzal viccelődött, hogy Phillipsnek az SOS-t is le kellene adnia. „Ez egy új jelzés”- mondta. „Talán ez az utolsó esélyünk, hogy ilyet küldjünk.”

Az egyre súlyosbodó körülmények azonban nem adtak okot a bolondozásra.  Amikor az SS Frankfurt, az első hajók egyike, amely vette a Titanic CQD vészjelzését, későn válaszolt a Titanic jelzésére, az ekkor már ideges Bride „ostobának” bélyegezte a Frankfurt távírászát.

Bride indulatos kritikája részben a Titanic egyre reménytelenebbé váló helyzetének, részben pedig az üzleti rivalizálásnak szólt. A Frankfurt távírásza ugyanis a német telekommunikációs cégnek, a Telefunkennek dolgozott.

Marconi és a Telefunken között pedig hosszú ideje harc folyt a távközlési piac felosztásáért. Marconi megpróbált mindent megtenni azért, hogy a Telefunkent kizárja a tengeri hajózásból, így alkalmazottjainak megtiltotta, hogy az üzleti vetélytársak által üzemeltetett szikratávíró állomások hívásait fogadják.

1. Technológiai rivalizálás
2. Vészjelzések sokasága
3. Tragédiához vezető hibák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"