Az ördög jele vagy varázslatos gyógyír? Így gondolkodtak a pókokról a középkorban

Félelem és undor kiváltója?

Amellett, hogy a Szent Norbertéhez hasonló történetek a középkori vallásértelmezési gyakorlat sokszor rendkívüli szószerintiségét is jól bemutatják, arra is rávilágítanak, hogy a pókoktól való elterjedt félelem nem új keletű dolog.

A nyolclábúaknak azonban társítottak pozitív tulajdonságokat is a középkorban: hálójukat lázcsillapításra és apróbb sérülések gyógyítására tartották alkalmasnak, egyes teológusok pedig (azon hittétel nyomán, mely szerint Isten minden állatot az emberiség javára teremtett) amellett érveltek, hogy a jó kereszténynek példát kell vennie a pókok állhatatos munkavégzéséből.

Mindazonáltal a pókok többnyire inkább a félelem és az undor forrásai voltak a középkorban is, ráadásul ekkoriban az ördöggel is kapcsolatba hozták őket: a középkori írott forrásokban gyakran előfordul a hasonlat, amely a legyeket hálójában elkapó pók és az embereket bűnbe csábító ördög között von párhuzamot. E hiedelmek kontextusában a pókokat lenyelő egyházfiak azt is bemutatták, hogy Isten, a szentség és a szent életű ember együttesen képes legyőzni a bűnt.

Érdekesség, hogy habár az Európában honos pókfajok többsége semmiféle veszélyt nem jelent az emberre, elterjedt volt az a hit – a korabeli orvosok körében is – hogy a pókot lenyelő ember életével fizet, vagy legalábbis súlyosan megbetegszik. Számos dokumentált esetről tud a történettudomány, amelyben emberek így próbáltak öngyilkosságot elkövetni.

E nézetből eredeztethető az is, hogy egyes póklenyeléseket tárgyaló történetekben a papot azonnal véreztetni kezdik: úgy tartották, ezzel az állat mérgét azonnal ki tudják vonni a szervezetből. A legendák nagy részében a pók élve mászik elő a sebből, egyértelműen bizonyítva, hogy csoda törrtént.

Nem csak a pókokat féltek lenyelni a középkori emberek: a békák, kígyók, férgek és más „undorító” állatok szándékos vagy véletlen elfogyasztása esetére meglehetősen radikális praktikákat javasoltak a súlyos egészségkárosodás megelőzése érdekében.

Az egyik orvosi tanács például úgy szólt, a kígyót nyelt embert fejjel lefelé kell lógatni egy sült borjúhús közelében, hogy az kicsalja a gyomrából az állatot. Eközben az ember családtagjainak készenlétben kell állniuk körülötte seprűkkel vagy egyéb eszközökkel, hogy elpusztítsák az előbújó csúszómászót.

1. A szentek megpróbáltatásai
2. Félelem és undor kiváltója?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére