A vörösterror 133 napja

Az önmagába beleszerető, mitikus Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben

2019. február 15. 17:22 Múlt-kor

Tegnap, azaz Valentin-napon egy, az ünnephez igencsak méltó felfedezést tettek a Pompejiben kutató régészek: a görög mitológiából ismert vadász, Narkisszosz freskójára bukkantak, aki az ókori történet szerint belenézett a víztükörbe és beleszeretett saját tükörképébe.

Narkisszosz Pompejiben

A görög mitológia szerint Képhiszosz folyamisten és Leiriopé nimfa gyermeke, Narkisszosz rendkívül jóképű vadász volt. Sok nimfa szeretett ezért bele, ám mindegyiket visszautasította. Az egyikük azonban nem tűrte valami jól a kosarat, és elment Nemesziszhez, a bosszúállás istennőjéhez panaszkodni, aki teljesítette kívánságát. Narkisszosz egyszer egy folyó partjára ért, ahol inni szeretett volna, így közel ment a vízhez. Amint megpillantotta a víztükörben önmagát, a bosszú beteljesedett: nyomban magába szeretett. Napokon át próbálta megölelni saját magát a vízben, ám mindannyiszor kudarcot vallott. Így vált teljessé az „igazságos” (?) bosszú: ugyanúgy szenvedett, mint a nimfák, mert nem kaphatta meg önmagát. Ezért is származik nevéből az önimádat vagy másképpen a nárcisztikus hajlam kifejezése (valamint a nárcisz virág is).

Habár nem tűnik túl szimpatikus történetnek Narkisszosz meséje, a római házak lakói gyakorta díszítették falaikat őt ábrázoló freskókkal. A Kr. u. 74-ben kitörő Vezúv által megsemmisült Pompejiben is számos falfestményen látható a mitológiai alak. Egyiket éppen tegnap fedezték fel egy épület átriumának falán, írta a Live Science.

A szakemberek ebben a házban, egészen pontosan az átriumának egy másik részén találtak meg 2018 novemberében egy erotikus freskót, amely Jupiter (Zeusz) istent jelenítette meg. A magát hattyúként álcázó főisten éppen azzal foglalatoskodik, hogy elcsábítsa Lédát, Spárta legendás királynéját. (Jupitert sokszor azonosították a görög Zeusszal.)

A két falfestményt két különböző helyen találták meg. Annyi biztosan leszűrhető az eddig fellelt freskók alapján, hogy a ház tulajdonosa vagy aki a megbízásából kidíszítette a falakat, igazi művészlélek volt, aki nem csupán ügyesen dolgozott, de kiválóan ismerte is a görög-római mitológiát. Az épület egy másik fülkéjében megtalálták Priaposzt, a termékenység istenét is a falakon. (Őt általában gigantikus méretű pénisszel szokták megjeleníteni.)

A „Léda-szobában” a falakat virágos díszítéssel dobták fel, megjelentek még továbbá a griffmadarak, a szárnyas Cupidók, valamint különféle állatharcokat ábrázoló eseménysorok is. Sajnos az épület teteje összeomlott a vulkánkitörés során, ugyanis számos szikladarab találta el, amelyet a Vezúv lőtt ki magából, így az esetleges felső szintből mára már nem maradt semmi.

Az átrium azon pontján, ahol a Narkisszosz-freskót megtalálták, a régészek lépcsők nyomaira bukkantak, amelyek feltehetőleg az emeletre vezettek egykoron. További ásatások során feltártak vagy tucatnyi üvegtartályt, nyolc amphorát és egy bronztölcsért is a lépcső alatti tárolószobaként funkcionáló helyiségben.

A Pompeji Régészeti Park főigazgatója, Massimo Osanna rendkívüli felfedezésnek nevezte az épületet, amelyet „teljesen áthat az élet örömének, a hiúságnak és a szépségnek a témája”. Véleménye szerint a fényűző díszítések és freskók feltehetőleg nem sokkal a katasztrófa előtt kerülhetett a falakra, ugyanis még mindig élénk színekben pompáznak.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!