Az önjelölt római császárnőtől az ír kalózkirálynőig: öt harcias nő a történelemből
2018. október 9. 08:11 Múlt-kor
Korábban
Zénobia
Zénobia Palmüra uralkodója volt a Kr. u. 3. század második felében. A Római Birodalom egyik határvidékeként Palmüra nem volt igazán szerves része annak, adóznia azonban más tartományokhoz hasonlóan kellett, ami igencsak zavarta Zénobiát. Az uralkodónő emellett hiányosnak érezte a Róma által biztosított védelmet a keletről fenyegető perzsákkal szemben.
A 260-as évek végén Zénobia egy sor csatában győzedelmeskedett a perzsák felett, ami megadta neki a kellő önbizalmat ahhoz, hogy Rómával is szembeszálljon. Több római hadvezért és tartományi kormányzót is oldalára állított, és többnemzetiségű hadserege élén elfoglalta a mai Szíria, Törökország és Egyiptom jó részét. Zénobia lázadásának kezdetén még a gyengekezű Claudius Gothicus császár uralkodott Rómában, aki ekkor ráadásul egy másik lázadás leverésével volt elfoglalva a Balkán-félszigeten – ez jóval közvetlenebb fenyegetést jelentett Rómára, mint Zénobia.
270 szeptemberétől már a katonacsászár Aurelianus gyakorolta a hatalmat, aki eleinte eltűrte Zénobia törekvéseit – a királynő névleg Róma nevében uralkodott, mint „a Kelet védelmezője”, a birodalom fővárosába tartó kereskedelem és az adók nem voltak akadályozva. 272-ben mindez megváltozott, amikor Zénobia saját magát kezdte Róma császárnőjeként aposztrofálni. Aurelianus hadjáratot indított ellene, egészen Palmüráig visszaszorítva csapatait. Zénobia és tábornokai erős ellenállást tanúsítottak, végül azonban Palmüra elesett.
A történetírásban különféle elméletek maradtak fenn további sorsáról – egyesek szerint láncra verték, és elindultak vele Rómába, azonban útközben meghalt, mások szerint még Palmüránál szertartásosan lefejezték, megint mások szerint házi őrizetben élte le életét Rómában, ahol egy római nemeshez ment feleségül, és római gyermekei születtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap