Az istenekkel, a csillagokkal, de a távíróvezetékekkel is magyarázták egykor a járványok okát
2020. április 9. 17:58 Múlt-kor
Korábban
Összeesküvés-elméletek
A természeti katasztrófák által keltett bizonytalan helyzetek rendszerint a félelemből fakadó, irracionális gondolkodásra és cselekvésre ösztönöznek sokakat, a traumát szenvedett közösségek pedig gyakran bűnbakot keresnek bajaikért, amelyekre nem látnak logikus magyarázatot.
A történelmi járványok idején emiatt mindig megugrott az idegengyűlölet és a tömegek által elkövetett erőszak mértéke.
A középkori Európában a pestisjárványok gyakran a zsidó közösségek elleni pogromokkal jártak – 1349 február 14-én Strasbourgban például 2000 embert égettek el élve, miután egy erre a célra felépített házba csalták a város zsidó lakóit.
A 19. és 20. század folyamán a zsúfolt ipari városokban újra és újra felbukkanó kolera szintén a legvadabb elméletekhez vezetett, ezúttal azonban osztályalapon: a betegség által leginkább sújtott szegény lakosok a gazdag elitek eszközének tekintették a járványt, amellyel „ritkítani” akarták soraikat.
Oroszországtól Olaszországon át Nagy-Britanniáig számos helyen fajult tettlegességig a helyzet, a feltüzelt tömegek rendőröket és orvosokat öltek, de volt, hogy kórházakat és kormányzati épületeket romboltak le.
A tudományos bizonyosság hiányában gyakran a legelképesztőbb elméletek is termékeny táptalajra találhatnak.
Az 1889-es, „orosznátha” néven ismert influenzajárvány idején például a New York Herald című hírlap felvetette, hogy a betegség bizonyára a távíróvezetékek mentén terjed, mivel a betegek közt rengeteg távíróközpontban dolgozó ember volt.
A postások megbetegedéseire azonnal úgy gondolták, az Európából érkező levelek hozhatták a tengerentúlra a fertőzést, amikor pedig banki alkalmazottak fertőződtek meg, a papírpénz lett a ludas. A korabeli sajtóban felmerültek még a por, a postai bélyegek, illetve a könyvtári könyvek is.
Ahogy a tudomány segítségével egyre többet ért meg az emberiség a világból, úgy akad egyre kevesebb alkalma az alá nem támasztott nézeteknek az elterjedésre.
Mindazonáltal egyes régi nézetek öröksége napjainkban is tovább él: a középkorban elterjedt nézet volt, hogy a tüsszentéssel az ember nem csupán betegségeket terjeszthet, de a lelke egy részét is kilélegzi. Ennek nyomán keletkeztek – minden nyelvben más alakban – a jó egészséget, illetve isteni áldást kívánó mondások erre az esetre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap