Az Európai Unió születése: 15 éves a maastrichti szerződés
2007. február 7. 16:00
Korábban
A reformok Rómában rekedtek meg
Új integrációs elemként bekerült a szerződésbe az uniós állampolgárság fogalomköre is. Ez a szerződés tűzte ki célul a személyek - és nem pusztán a munkaerő - szabad áramlását, amely a jövőre az új EU-tagországokkal a gyakorlatban is kibővülő schengeni egyezménnyel valósult meg.
Több mint tíz év és további uniófejlesztő szerződések és megállapodások nyomán bebizonyosodott, a maastrichti szerződés megteremtette a keretet és megadta az irányt az integrációs szervezet továbbhaladásához. A maastrichti elképzelések mindazonáltal nem maradéktalanul és nem gyorsan valósultak meg. Az akkor eldöntött Gazdasági és Pénzügyi Unió legfőbb eszköze, a közös pénz fizikai valójában csak 2002-re jelent meg, több közbülső lépcsőn áthaladva: szükség volt hozzá többek között az érintett országok gazdaságpolitikájának összehangolására, a megszabott szigorú kritériumok elérésére - az infláció éves üteme, az államháztartási hiány csökkentése terén -, továbbá az Európai Központi Bank megteremtésére.
A politikai unió terén az előrelépés kevésbé volt látványos, de egyértelmű, hogy Maastricht nélkül nem juthatott volna el az EU a jelenleg már elhatározott intézményes reformokig, illetve a korábbi egyezményeket összefoglaló és továbbfejlesztő alkotmányos szerződésig, amelynek sorsa még bizonytalan ugyan, de az valószínűsíthető, hogy intézményes elemei többé-kevésbé megvalósulnak majd. A közös törvényhozás nagy terve a választott Európai Parlament szerepének egyelőre csekély növeléséhez vezetett, a közös külpolitika törekvése pedig akkor pusztán abban csúcsosodott ki, hogy "egyhangúlag döntik el, milyen külpolitikai kérdésekben nem lesz szükség egyhangú döntésekre". A közös haderő létrehozásának Maastrichtban hirdetett célja több évre eltolódott, s noha azóta már 60 ezer fős gyors bevetésű európai erő megteremtéséről is döntés született, az unió katonai törekvései és a NATO viszonya továbbra is vita tárgya.
A belga-holland-német hármas határ közvetlen közelében fekvő Maastricht a szerződéssel egészen bizonyosan végleg beírta magát a történelembe. Az akkor megálmodott politikai unió viszont csak abban az esetben alakulhat meg, ha a népszavazásokon elvetett alkotmányos szerződésből sikerül átemelni az ennek kereteit magában foglaló elképzeléseket. Az eredeti tervek szerint Maastrichtból - mint mindenhonnan - az út Rómába vezetett volna, ahol az alkotmányt az EU-tagországok vezetői aláírták, de ezt meghiúsította a franciaországi és hollandiai népszavazási elutasítás, így tovább kell találgatni, a politikai unió története hol folytatódik.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
- Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.