Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"

Befalazva a kastélyba

Mi lehetett Csók számára a motiváció, az az erő, ami újra és újra Báthory Erzsébet témájához hajtotta? Csók István abban az időszakban kezdte pályafutását, amikor a történeti festészet virágkorát élte Magyarországon. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc után, még a kiegyezés előtt a török hódítás idejének tragikus történéseit feldolgozó eseményeket választhattak a művészek történeti képeik tárgyául, de a sorok között olvasva mindenki pontosan tudta, hogy a mohácsi vész valójában a világosi fegyverletételre, hogy a magyarok feletti uralomra törő oszmánok valójában az osztrákokra utalnak. És bár az 1867-es év a magyar művészek és művészet számára is konszolidációt hozott, a történeti festészet nem veszített népszerűségéből. Ellenkezőleg, a közelgő millenniumi év romantikus színezetet adott a szép lassan fáradó, akadémikus stílusba hajló historikus festészetnek.

Csók István témaválasztása tehát nem minden előzmény nélküli: történelmi tematika ugyan, de csata és hőstettek helyett egy misztikus, romantikus, inkább legenda, mint valós tényekkel alátámasztott hiteles történet, ráadásul egy nő története. Egy olyan nőé, aki híres volt szépségéről is, gazdagságáról is, ráadásul még hűséges is volt híresen hazafias érzetű, sok győztes csatát magáénak tudó férjéhez. Akinek halála után nem házasodott újra, hanem visszavonult csejtei várkastélyába, ahol támogatást és segítséget nyújtott a törökök által kirabolt, kifosztott és gyakran megerőszakolt özvegyeknek, lányoknak és asszonyoknak, nemzetségükre való megkülönböztetés nélkül. Hogy Báthory Erzsébetet szépsége, hűsége, jósága vagy gazdagsága, netalán mindezek miatt együtt kezdték el támadni, az ma már megválaszolhatatlan. Annyi bizonyos, hogy Csók István idejében a legendát – ez Mikszáth írásából is kiderül – valóságként kezelték, és tényként fogadták el, hogy a „Vérgrófnő” hatalmát és gazdagságát kihasználva szűz lányokat fogatott el, hogy keserves kínok között a vérüket vegye, és abban fürödjön. Mindezt azért, hogy fiatalságát és szépségét megőrizze.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából