2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Az élő fotográfiától a moziig: az első magyar vetítés és ámulat 1896-ban

2021. május 10. 19:58 Múlt-kor

„Csodálatos dolog látható a Royal nagyszálló földszinti nagytermében. A Lumière testvérek, Lyonban, egy zseniális fényképészeti találmányt eszeltek ki, mely valamint a fonográf a hangokat, ez az eseményeket örökíti meg” – írta a Budapesti Hírlap tudosítója, aki érezhetően még nem találta a szavakat a mozi élményének leírására. A ma 125 éve, 1896. május 10-én megtartott első vetítés még csak egy jelentéktelen hír volt a pesti újságokban: a millennium forgatagában még senki sem gondolhatta, hogy egy új iparág megszületésének lehetnek szemtanúi.  

Korabeli hirdetés Franciaországban
Korabeli hirdetés Franciaországban - Magyarországon is hasonlóképpen fogadták a mozit

A Lumière-mágia Budapesten

Hogy maradt meg a köztudatban a mozi kifejezés a mozgófényképszínház helyett? Talán Heltai Jenő 1907-es dala az egyik lehetséges magyarázat: „S mert a Berta s mert a Berta nagy liba, hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba”.

A millenniumi készülődés időszakában még a mozgófényképszínház kifejezést is alig néhányan ismerték, valószínűleg maga Heltai és „Berta” sem. A filmvetítés, mint innováció a kiegyezést követő gazdasági fellendüléssel együtt érkezett meg Magyarországra, melyet tetézett a Budapestet lázban tartó millenniumi ünnepségek hangulata. Ilyen körülmények között az „élő fotográfiában” rejlő lehetőségek is kiaknázásra kerülhettek.

Már az évezredforduló előtt is történtek kísérletek a vetítésekre, kávéházak igyekeztek növelni vonzerejüket a külföldi sikerek hallatán, de az „első fecskékre” ekkor még szomorú sors, többnyire csőd várt – csak úgy, mint a Somossy Orfeumra –, hiába igyekeztek világhírnévre szert tenni a mozgókép forradalmában.

A filmvetítés nemzetközi úttörői a Lumière testvérek voltak, akik 1895. december 28-án Párizsban a Boulevard des Capucines 14. szám alatt megnyitották a világ első rendszeresen működő, nyilvános filmvetítő helyét, a Cinématographe Lumière-t.

Budapest világvárosi státuszát igazolja, hogy kevesebb mint fél év múlva, 1896. május 10-én került sor az első hivatalos vetítésre (tavasszal már voltak kisebb előadások az Orfeum télikertjében). A belépőjegy kereken 50 krajcár volt, de a borsos ár ellenére is nagy számú érdeklődő gyűlt össze. A vetítés helyszíne az 1894 és 1896 között, az Erzsébet körúton épült Royal Nagyszálloda, melyet saját korának az egyik legpatinásabb szálláshelyeként tartottak számon.

A Lumière testvérek operatőre nem hozott anyagból dolgozott, a helyszínen készítettek felvételeket az ünnepségek forgatagáról (az Operaházról, Lánchídról és a felvonulásról). Az egyetlen baklövésnek az bizonyult, hogy a felvételről Sziklai Zsigmond, az első „mozgófényképész” lehagyta Ferenc József uralkodó fejét, így kénytelenek voltak kevésbé unikális, a budapesti ünnepségektől független műsort bemutatni. 

A Budapesti Hírlap, 1896. május 10-i száma (16. évfolyam, 129. szám) a napi hírek között „Élő Fényképek” alcímmel számolt be az eseményről. Nem kapott kiemelt szekciót vagy rovatot, hiszen a filmvetítés ekkor még egy teljesen újszerű, ismeretlen, így érdeklődésre nem igazán számot tartó programként szerepelt a kínálatban. Ennek ellenére a tudósító említésre érdemesnek tartotta a sok hír között:

„Csodálatos dolog látható a Royal nagyszálló földszinti nagytermében. A Lumiére testvérek, Lyonban, egy zseniális fényképészeti találmányt eszeltek ki, mely valamint a fonográf a hangokat, ez az eseményeket örökíti meg. Évtizedek előtt történt események teljes élethüséggel elevenednek meg a közönség előtt. Szaladó néptömegek, robogó vasúti vonat, az utasok kiszállása, egy tengeri fürdő, kártyázás közben szivarra- gyujtó és söröző emberek, mindezek ott élnek, mozognak előttünk. A vasúti vonat ott robog be szemünk előtt. Már távolról látszik, egyre közeledik, hivatalnokok, hordárok jelennek meg a perronon, majd berobog a vonat, kiszállnak a,z utasok, a perron mozgalmas élete van előttünk. És minden egyes kép ily csodás, meglepő. Kilencszáz fényképet reprodukál egy percnyi jelenet; egy másodpercre tehát 15 fénykép esik. Ezeknek az összes benyomása, mely minden legkisebb mozgást is felújít, adja meg az élő, a mozgó, a haladó fényképet. Becsben a király is megnézte e képeket és Dupont Jenő igazgató előtt legnagyobb bámulatának adott kifejezést. Az élő fényképek holnap, vasárnap reggeltől kezdve láthatók.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Lumière testvérek felszereléseRészlet A táncz című 1901-es filmből
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár