Az elmúlt évtizedekben háromszor maradt el az olimpia, ám még sohasem halasztották el

A mészárlás ellenére is megtartották a mexikói olimpiát

Az 1968-ban Mexikóvárosban megrendezett olimpia a Goldblatt által összegyűjtött esetek egyik iskolapéldája volt. Tíz nappal az olimpia október 12-i megnyitása előtt egyetemisták vonultak a főváros utcáira az országban tapasztalható rendőri brutalitás és nyomor ellen tiltakozva. A rendfenntartó erők hírnevükhöz híven jártak el, nem sokat teketóriáztak, és belelőttek a tüntetőkbe. A Tlatelolco-mészárlás áldozatainak száma a legvisszafogottabb becslések szerint is 200 és 300 között mozgott.

Goldblatt könyvében leírja, hogy a mexikói játékok szimbóluma a békegalamb volt, amelyet mindenhol látni lehetett a metropoliszban. „A mexikói kormány egyetemisták százait mészárolta le, majd az emberekre szabadította a terrort, miközben az Olimpiai Bizottság mindezek fölött szemet hunyt.”

A Bizottság az 1960-as nyári olimpia előtt is hezitált, és első körben nem meszelte el a faji elkülönítés alapján működő Dél-afrikai Köztársaság sportolóinak indulási jogát, mindaddig amíg az afrikai államok az olimpia bojkottjával nem fenyegetőztek. Az apartheid rendszere által irányított Dél-afrikai Köztársaság ugyanis kizárólag fehér sportolókat indított volna az olimpián. Dél-Afrika így 1960-tól 1992-ig, az apartheid bukásáig nem vehetett részt az olimpiákon. 

Terror és az ötkarikás játékok

Még az olimpiák történetének legsötétebb fejezete sem vezetett a játékok lefújásához. 1972-ben palesztin terroristák megrohamozták az izraeli sportolók szállását a müncheni olimpiai faluban. A mindenre elszánt fegyveresek két sportolóval végeztek a maradék kilencet pedig túszként tartották fogva. A nyugatnémet hatóságok által elindított túszejtés teljes kudarccal végződött, mivel mind a kilenc izraeli sportoló életét vesztette. A müncheni olimpiai játékokat ugyan két napra felfüggesztették, de a rendezők végül a folytatás mellett döntöttek.

Az utolsó tragikus eseményre az 1996-os atlantai olimpián került sor, amikor az Olimpiai Parkban koncert közben felrobbant egy házilag készített bomba. A merényletben két ember az életét vesztette és több százan megsebesültek. Az Atlantai Olimpia Szervezőbizottság egy közleményben tudatta a világgal, hogy az olimpia mozgalom szellemével összhangban folytatni kell a játékokat.

1. Diszkvalifikált németek
2. A mészárlás ellenére is megtartották a mexikói olimpiát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek