2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Az elmúlt 500 év királyi, úri és polgári esküvőit élhetik át az érdeklődők a Nemzeti Múzeum tematikus sétáin

2021. október 12. 13:03 MTI

Tematikus budai és pesti sétákát szervez a Nemzeti Múzeum Magyar menyasszony címmel készülő kiállításához kapcsolódóan. A múzeum hétfői közleménye szerint Az 500 év szerelem – királyi pompa, szerelmi pletykák és intrikák, esküvők a budai Várban című sétán megtudhatják az érdeklődők, hogy milyenek voltak a királyi, főúri, arisztokrata menyegzők: álompárok, hetedhét országra szóló lakodalmak, szerelmi pletykák és intrikák.

Széchenyi István és Seilern Crescence
Széchenyi István és felesége, Seilern Crescence

„Aragóniai Beatrix és Hunyadi Mátyás magyar király esküvője igazi reneszánsz menyegző volt. A nápolyi királyi hercegnő érkezésével és gyönyörű ruhájával elbűvölte a magyar királyi udvart. Nem volt ez másként akkor sem, amikor Edelsheim-Gyulai Ilona a Rotschild Klára tervezte ruhakölteményben jelent meg Horthy Istvánnal kötött házassága helyszínén” – olvasható a séta leírásában.

Mint írják, az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréz grófnőnek a mátkasága Szily Antal huszár kapitánnyal nem volt hosszú életű, esküvőjüket a család meghiúsította. Rangban hozzáillő, igazi grófot szántak neki férjül, akit előre kinéztek számára. Gróf Széchenyi István frigyét a sokgyermekes, özvegy Seilern Crescence grófnővel 1836-ban hatalmas izgalommal várta a budai lakosság. Almásy Jacqueline grófnő 1924-es esküvőjéről Louis Cartier párizsi ékszerkirállyal még az amerikai Vanity Fair magazin is beszámolt.

Az október 16-án, november 13-án és december 4-én megszervezett budai séta vezetője Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus, időtartama 2-2,5 óra, az indulás helyszíne pedig a Szilágyi Dezső téri református templom bejárata. A Szeretni bolondulásig - menyasszonyok a 20. század elején Budapesten című pesti sétán a század eleji Budapestről, esküvőkről, szerelmekről, menyasszonyokról lesz szó.

Mint a séta ismertetőjében kiemelik, egy igazi úrilány életében a „jó parti” megtalálása az egyik legfontosabb életstratégia volt a 20. század elején. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha nősült – írja Márai Sándor, jelezve a kor polgári esküvőinek jelentőségét. A lakodalom és a menyasszony ruhája presztízskérdés volt, amit jól mutat a 20. század eleji belváros menyasszonyi ruhaboltjainak kínálata. A korabeli sajtó egy-egy híres színésznő, író, szépségkirálynő pletykáktól sem mentes szerelmi életét firtató és esküvőiket bemutató híradásait pedig falta a közönség.

A sétán résztvevők olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy milyen volt Mössmer Jakab menyasszonyi ruhaboltja, és miért vásárolt egy magára adó úrilány a Förster Nővérektől esküvői kelléket. Az érdeklődők megtudhatják, hogy milyen volt az első magyar szépségkirálynő esküvője 1929-ben, vagy hogy hol és kivel házasodhatott egy Budapesten szolgáló cselédlány. Kiderül a sétán, hogy milyenek voltak a különböző vallási felekezetek polgári esküvői akkoriban, valamint hogy miért volt híres íróink szerelmi életének fontos helyszíne a kávéház.

A sétavezető ezúttal is Czingel Szilvia, a séta időtartama 2-2,5 óra, az indulás helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsője. Az első séta október 17-én lesz, majd november 14-én és december 5-én várják az érdeklődőket.

A Nemzeti Múzeum 2022 decemberére tervez Magyar menyasszony címmel nagyszabású kiállítást, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát. A társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap város és vidék, a hazánkban egymás mellett élő felekezetek és népcsoportok, illetve a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig.

A múzeum több száz esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A textilgyűjtemény legkorábbi menyasszonyi öltözete a 16. század elejéről való. Mária királyné a csodálatos, késő burgundi divat szerinti zöld selyemdamaszt ruhát a hagyomány szerint II. Lajos királlyal való házasságkötésekor, 1521-ben viselte. A legújabb menyasszonyi ruha az 1990-es években készült, és 2020 végén került a Nemzeti Múzeum Történeti Tárába. A ruha Szűcs Edit jelmeztervező munkája, aki a Dán Filmakadémia rangos Roberts-díját nyerte el csapatával.

A tárlat a múzeum saját anyagán és közösségi gyűjtésen felül a hazai és a határon túli magyar közgyűjtemények anyagára is épít.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár