2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Az egykorvolt Budapest: a városfejlődés fájdalmas áldozatai

2020. július 27. 16:55 Mészáros Ábel

A végzetes találatot kapott Iparcsarnok

Nem csak a Duna-parton okozott nagy károkat a második világégés: miközben a szövetségesek a budapesti ipari és vasúti infrastruktúra ellen vezettek bombázásokat, az olykor nagy pontatlanságú támadásokban sok más terület, köztük a Városliget is sokat szenvedett. Ekkor kapott végzetes találatokat az eredetileg az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült, majd az 1896-os Millenniumi Világkiállítás egyik fő attrakciójának számító Iparcsarnok is.

Az Ulrich Keresztély építész és Kohn János konstruktőr tervei szerint felépült nagyszerű kiállítási épület a kor előremutató mérnöki megoldásával, acélszerkezetű üvegtetővel kápráztatta el az ipari kiállítás látogatóit, míg homlokzatai az akkoriban divatos neoreneszánsz architektúrát mutatták. Egész a háborúig a Ligetben megrendezett kiállítások egyik éke volt.

A romos épület falainak felhasználásával 1947-ben épült fel a Városligeti Nemzetközi Vásár legnagyobb épülete, az 5. számú csarnok, ami a vásárváros 1974-es Kőbányára költöztetése után egy ideig bútorraktárként funkcionált, majd 1985-ben Halmos Béla építész tervei szerint a padlóját és az alapjait újrahasznosítva alakították ki a Petőfi Csarnokot. A 2015-ben lebontott ifjúsági koncert- és rendezvényhelyszín helyén a tervek szerint a Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda tervei szerint épül fel az Új Nemzeti Galéria.

Helyőrségi (Mária Magdolna) templom

A budai Vár északnyugati végén egykor álló egyház, a Helyőrségi templom lebontásáról máig él az a városi legenda, amely szerint az Országház ablakán kinéző Rákosi Mátyás úgy döntött, túl sok templomtorony csúfítja el a proletárdiktatúra egét, és utasítást adott az 1944–45-ös ostrom után ugyan romosan, de még álló templom elpusztítására.

Dragonits Tamás építész visszaemlékezése szerint egykori mestere, a nagy magyar műemlékvédő, Csemegi József úgy próbálta – sikertelenül – megmenteni az épületet, hogy deszakralizálása után benne javasolta elhelyezni az új munkásmozgalmi pantheont, ahová halála után Rákosi elvtárs is temetkezhetett volna. A sors iróniája, hogy a szakembereknek végül épp a Vár sziluettjébe karistoló tornyot sikerült megóvni, a templomhajó viszont nem kerülhette el sorsát.

A XIII. század közepétől itt álló kis kápolna helyére emelte a XIV. század végén a Vár magyar gyülekezete a háromhajós, késő gótikus bazilikát, nyugati homlokzatának tengelyében az ötemeletes toronnyal. A török időkben dzsámivá alakított épület Buda 1686-os ostroma során súlyosan megsérült, ezért a hajó helyén új, barokk templomot építettek a beköltöző ferencesek, míg a középkori tornyot a kor ízlését tükröző sisakkal állították helyre.

A „csak” 300 éves épület a kommunizmus áldozata lett, a fél ezer éves tornyot viszont a műemlékvédőknek sikerült megőrizniük. Igaz, a kor szakmai elveinek megfelelően „etikusan”, az eredeti anyagától elütő téglával egészítették ki, nem kevés vitát kiváltva ezzel a mindenről sarkos véleményt formáló budapestiek körében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Dunától elhódított területen állt egykor a Lloyd-palota és az Európa-szerte híres szállodasorA régi VárosházaAz IparcsarnokA Helyőrségi (Mária Magdolna) templomRegnum MarianumAz egykori Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár