„Az egykori és majdani király” – a legendás Artúr misztikus halála

A rettegett hadvezér

Artúr legendája tehát évszázadokon át számos generáció képzeletvilágát formálta, a kutatók azonban még manapság sem tudják biztosan, valós történelmi személyiség ihlette-e alakját. Simon Young, a téma jeles kutatója amellett érvel, hogy elsősorban neve árulkodik arról, hogy Artúr valóban létezett. A név ugyanis valószínűleg a latin Artoriusból ered, az öntudatos brit kelták pedig aligha adtak volna latin nevet saját hősüknek, ha nem egy valóban létező személyről lenne szó.

Bár a legelterjedtebb elmélet szerint Artúr valamikor az 5-6. században élt, egyetlen korabeli forrás sem tudósít a létezéséről. Alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 830 körül írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel. Bár a kutatók egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak Nennius művére, kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban és mondavilágban kell keresnünk. A barát krónikájában Artúr a Nagy-Britanniát lerohanó szászok elleni harc brit kelta hadvezéreként jelent meg, aki egymaga 960 ellenséggel végzett a hódítók ellen vívott tizenkettedik, badoni csatában. 

A körülbelül egy évszázaddal később az Annales Cambriae-ben (walesi évkönyvek) Artúrt több helyen is említik. Elsőként egy 516 környékére datált esemény kapcsán jelenik meg, amint a brit kelta csapatok élén – Jézus Krisztus keresztjét három napon és három éjszakán keresztül cipelve – győzelmet arat a szászok felett a badoni csatában. A krónika először tett említést Artúr huszonegy évvel később, Camlann-nál vívott utolsó ütközetéről. Itt bukkant fel a forrásokban az Artúr halálával kapcsolatos legendárium egyik legfontosabb szereplője, Medraut (Mordred) neve: „A camlanni csata, amelyben Artúr és Medraut elesett”  – áll a krónikában. A szövegrészlet tehát nem közöl semmilyen információt azonkívül, hogy mindketten odavesztek a csatatéren, az emberi képzelet azonban alaposan kiszínezte ezt a rövid megjegyzést. Artúr halála a mondakör egyik legmisztikusabb kérdése lett, amelynek tisztázatlansága nagyban hozzájárult alakjának hihetetlen népszerűségéhez.

1. Töretlen kultusz
2. A walesi klerikus hőse
3. A rettegett hadvezér
4. Fata Morgana
5. Artúr sírja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról