Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Egyetemi kisokos
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombaton. A XVIII. század végén előbb Budára, majd Pestre helyezett intézményben 1844-ig latin nyelvű bölcsészeti, jogi és orvosi képzés várta a hallgatókat – 1895-ig csak férfiak tanulhattak az egyetemen.
Az 1950 óta az Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Trefort-kerti campusának egyik legismertebb épülete a Gólyavár. A Pecz Samu tervezte épület 21x21 méteres óriási előadója az elsős gólyák előadásainak adott otthont. A józsefvárosi Illés utcában található Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjeként számontartott ELTE Füvészkert, ami többszöri költözés után 1847-ben került mai helyére.
A Műegyetem története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az Institutum Geometricumként, majd József Ipartanodaként működő iskola 1872-ben a világ első, egyetemi rangú műszaki felsőoktatási intézménye lett.
A Királyi József Műegyetem otthonául 1883 és 1909 között a Steindl Imre tervezte Múzeum körúti épületegyüttes szolgált, a Lágymányosi campus a XX. század első évtizedeiben épült – a „lágymányosi Konstantinápoly” néven elhíresült vigalmi negyed helyén. A 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselő intézményben ma nyolc karon folyik az oktatás közel harminc épületben.
A mai Corvinusnak otthont adó neoreneszánsz Fővámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1874-ben, ekkor még a vámolandó áru szállítását szolgáló vasúti vágányok szelték át a földszintet.
A II. világháborút követően alakították át a megrongálódott épületet egyetemmé, az 1920-ban alapított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51-es tanévtől költözött a Fővám téri épületbe. Az intézmény többszöri átszervezés után 2004-ben vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
