2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az Édenkerttől New Yorkig: a történelem 7 leghíresebb almája

2023. szeptember 17. 10:35 Kulcsár Ádám

Céltábla a fiú fején

Lélegzetvisszafojtva figyelték 1307. november 18-án a délelőtti órákban Altdorf városának összeverődött polgárai, ahogy egy Tell Vilmos nevű férfi számszeríjából kilőtt nyílvesszőjével száz lépés távolságból kettéhasítja a saját fia fején lévő almát.

A vérfagyasztó akció Tell büntetése volt, amiért nem tett eleget az önkényeskedő Habsburg-helytartó azon parancsának, amely szerint az altdorfi főtéren egy botra feltűzött kalapja előtt ugyanúgy kell tisztelegni, mintha ő maga állna ott.

A kényúr előbb halálra ítélte Vilmost és fiát, utóbb azonban kegyetlen tréfát eszelt ki, a sikeres lövés jutalma pedig a megkegyelmezés volt. Bár az íjász mutatványa után a helytartó, Hermann (más források szerint Albrecht) Gessler is elismerően bólintott, egyvalami mégis furdalta az oldalát.

– Az életed most már biztonságban van. Már csak arra lennék kíváncsi, miért készítettél elő egy másik nyílvesszőt is? – kérdezte.
– Ha az első nyíl megöli a fiamat, a másodikat te kaptad volna, és biztosíthatlak, ezt már nem hibáztam volna el.

A bátor választ hallva a feldúlt Gessler azonnal elrendelte Tell letartóztatását. Miközben azonban az íjászt a Luzerni-tavon börtöne felé szállították, óriási vihar tört ki. A csónakban rémüldöző őrök Telltől remélték, hogy kivezeti őket a veszélyes zónából.

A láncaitól megszabadított mesterlövész szökésre használta fel az alkalmat, majd bevárta Gesslert, és azzal a bizonyos második nyíllal kioltotta az életét. Mindezek hatására Uriban és a másik két svájci őskantonban, Schwyzban és Unterwaldenben felkelés robbant ki. A tartományoknak végül az 1315-ös mortgarteni csatában aratott győzelemmel sikerült megszilárdítaniuk a Német-római Császárságon belüli autonómiájukat.

Tell történetét – amely kísértetiesen hasonlít több skandináv mitológiára is – az 1474-ben keletkezett sarneni fehér könyvben jegyezték fel először.

A svájci nemzeti hős sokak szerint valójában nem is létezett, alakját azonban – főként Friedrich Schiller drámájának, Gioacchino Rossini operájának és számos XX. századi megfilmesítésnek köszönhetően – még manapság is széles körben ismerik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár