Az eddig véltnél jócskán tovább élhetett a Földön az ember közvetlen őse, a Homo erectus
2019. december 20. 13:02 MTI
Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.

bbc.com
Korábban
A Homo erectust az emberi faj egyik őseként tartják számon. A megkövesedett koponyatöredékeket és más csontokat az indonéziai Jáva szigetén találták meg az 1930-as években. Kormeghatározásuk tudományos kihívás volt, számos tanulmány jutott többféle különböző eredményre.
Az új kormeghatározás szerint a faj több mint 100 ezer évvel ezelőttig fennmaradt Jáva szigetén, amikor már minden más területen kihalt: Afrikában 500 ezer éve, Kínában 400 ezer éve, a tudósok szerint valószínűleg azért, mert alulmaradt más Homo-fajokkal szemben.
A Nature tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban a tudósok azt kalkulálták, hogy a maradványok 108-117 ezer évesek lehetnek. A szakértők öt különböző kormeghatározási módszert alkalmaztak a területről származó üledéken és fosszilizálódott állati csontokon, összesen 52 korbecslés eredményeit vetették össze. A projekt 13 évet vett igénybe.
„Nem tudom, hogyan lehetne ennél alaposabban datálni a lelőhelyet” – mondta Russell Ciochon, az Iowai Egyetem paleoantropológusa, a tanulmány egyik szerzője. A Homo erectus mintegy kétmillió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, onnan vándorolt Ázsiába, majd valószínűleg Európába. Jáva szigetére több mint 1,5 millió éve jutott el, majd az új adatok szerint legalább 35 ezer évvel azelőtt halt ki, hogy a modern ember, a Homo sapiens megérkezett volna.
A Homo erectust valószínűleg halálra ítélte a jávai klímaváltozás, melynek hatására a nyílt erdőségek esőerdővé változtak – mondta Ciochon. Ennek ellenére a bizonyítékok alapján a Homo erectus hosszabb ideig élt a Földön, mint bármely más Homo-faj. Susan Anton, a New York-i Egyetem antropológusa, aki maga nem vett részt a kutatásban, hősiesnek nevezte a szakértők munkáját.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Tell Vilmostól Newtonig: a történelem hét leghíresebb almája 17:26
- Rákosi és Kádár börtönében is raboskodott Mensáros László 16:31
- Klímaváltozás miatt néptelenedhetett el az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb régiója 15:37
- Rosszul olvashatta le metronómját Beethoven, innen származhatnak lehetetlenül gyors darabjai 14:26
- Botticelli egyik legjobb állapotú festménye kerül kalapács alá 13:05
- A török világ végét jelentette Magyarországon a karlócai béke 12:30
- Fej nélküli, életnagyságú ókori nőszobrokra bukkantak Görögországban 11:57
- Magyar antropológusok vizsgálják egy Kazahsztánban előkerült hunkori harcos maradványait 11:19