2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság létszáma sokáig igen változékony volt

2020. szeptember 25. 16:51 Múlt-kor

Konfliktus pártvonalak mentén

Nem telt sok időbe, míg a Legfelsőbb Bíróság összetétele a pártok ügyévé vált. 1801-ben a föderalista párt kongresszusi tagjai ki akarták terjeszteni a szövetségi kormány felügyeletét az államok felett a bírósági rendszer átrendezésével.

A kongresszus végül elfogadta az 1801-es igazságszolgáltatási törvényt, amely új bírói helyeket hozott létre hat bírósági körzet felügyeletére, a Legfelsőbb Bíróság létszámát pedig ötre redukálta. Ezzel együtt megszüntette az „utazó körzeteket”, a bírák nagy megkönnyebbülésére.

A föderalista John Adams, az Egyesült Államok második elnöke 1801. február 13-án írta alá a törvényt, eddigre azonban elvesztette az 1800. novemberi választást legnagyobb politikai riválisával, Thomas Jeffersonnal szemben. A törvény aláírását sokan úgy értelmezték, hogy Adams korlátozni próbálja utóda mozgásterét – nevezetesen elérte, hogy Jefferson kevesebb bírót nevezhessen ki.

Jefferson hivatalba lépését követően visszavonta a törvényt, mielőtt rendelkezései életbe léptek volna. Mivel a Legfelsőbb Bíróság tagjainak megbízatása halálukig szól, a törvény nem távolította el egyikőjüket sem, ehelyett kijelentette, hogy a következő elhunyt bíró helyére nem nevezhetnek ki újat.

A törvény visszavonásával a hat bíró továbbra is utazással töltötte ideje nagy részét. Jefferson pártja, a demokrata-republikánusok (áttételesen napjaink mindkét nagy amerikai pártjának elődje) azonban nem osztották ki a körzeteket, hanem a bírókra bízták, mely körzeteket felügyelik.

Nyugati terjeszkedés

Az elkövetkező 70 év során a bírósági körzetek és a Legfelsőbb Bíróság tagjai közti kapcsolat vált a testület létszámbeli változásainak indokává, illetve ürügyévé. Az Egyesült Államok nyugat felé történő terjeszkedésével – amely új bírósági kerületeket és körzeteket hozott létre – a Legfelsőbb Bíróság tagságát is növelni kellett.

1807-ben Ohio, Kentucky és Tennessee nyugati körzetei gyakorlatilag a rendszeren kívül működtek, mivel az Appalache-hegység miatt nehezen voltak megközelíthetők. Habár egy ideig egyedül is megbirkóztak feladataikkal, az elbírálandó ügyek sokasodásával egyre gyakrabban kérlelték a szövetségi kormányt, hogy integrálja őket az országos rendszerbe.

A kongresszus válaszul 1807-ben létrehozta a hetedik körzetet, és ennek megfelelően egy hetedik helyet a Legfelsőbb Bíróságon is. E helyhez egy különleges törvényi kötelezettség is tartozott: a hetedik körzetet felügyelő bírónak a körzet területén kellett laknia, a felügyeletet elősegítendő. A Legfelsőbb Bíróság történetében egyetlen másik bíróra sem róttak ki soha hasonlót.

30 évvel később, 1837-ben nyolc újabb nyugati állam csatlakozásával Andrew Jackson elnök és a kongresszus két új bírósági körzetet és a hozzájuk tartozó két újabb helyet hozott létre a Legfelsőbb Bíróságon, amely ezzel kilenctagúra bővült. A bíróknak még hosszabb utakat kellett megtenniük az addiginál is nehezebb terepen ahhoz, hogy ellássák feladataikat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Ruth Bader Ginsburg 2016-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Antonin Scalia 2013-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Abraham Lincoln 1860-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)John Adams (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár