2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság létszáma sokáig igen változékony volt

2020. szeptember 25. 16:51 Múlt-kor

A polgárháború

Ezt követően a szövetségi bírósági rendszer viszonylag stabil maradt, 1861-ben azonban a déli államok elszakadásával kitört a polgárháború. Abraham Lincoln elnök élesen bírálta a Legfelsőbb Bíróság 1857-es döntését a Dred Scott vs. Sandford ügyben, amelyben egy Dred Scott nevű rabszolga az alapján követelte szabadságát, hogy egy út során gazdája a rabszolgatartó Missouriból átvitte őt a rabszolgaságot tiltó Illinois területére. A Legfelsőbb Bíróságig eljutó perben a testület úgy határozott, hogy az Egyesült Államok alkotmánya nem biztosítja az állampolgári jogokat a feketéknek, legyenek akár szabadok, akár rabszolgák.

Elnökként Lincoln többek közt e rendelkezés ellen is kívánt küzdeni republikánus párttársaival együtt. Az 1849-es aranyláz óta Kaliforniába áramló amerikai telepesek számának növekedése lehetővé tette nekik egy tizedik bírósági körzet létrehozását a nyugati parton, amelyhez újabb szék társult a Legfelsőbb Bíróságon.

A polgárháború vége után azonban újabb változás következett. 1866-ban – miután Lincoln merénylet áldozata lett, és alelnöke, a déli demokrata Andrew Johnson vette át az elnöki széket – a kongresszusi republikánusok attól tartottak, az új elnök a déli érdekeknek megfelelően fogja megváltoztatni a Legfelsőbb Bíróság összetételét.

Ekkoriban a déli államok az újonnan felszabadított rabszolgák jogait igyekeztek minél jobban csorbítani az úgynevezett „fekete törvények” által, amelyek korlátozták szavazati jogukat és a munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségeiket is. Johnson a hajdani rabszolgatartók érdekeit védte azzal, hogy megvétózta az 1866-os polgárjogi törvényt, amely teljes körű állampolgári jogokat biztosított volna a felszabadítottaknak.

Habár a republikánusok végül sikeresen felülírták Johnson vétóját, meg akarták akadályozni azt is, hogy az elnök a déli államok javára billentse a Legfelsőbb Bíróság egyensúlyát. Elfogadták a bírósági körzetek törvényét, amely ismét hétre vitte le a testület tagjainak számát.

1869-ben azonban ismét a republikánusok kezébe került a gyeplő Ulysses S. Grant elnökké választásával. Grant alatt új törvényt hoztak a bírósági körzetekre vonatkozóan, amely újból kilencre vitte fel a bírák számát, és hatfős többséget követelt meg a döntésekhez.

A következő évtizedek során egy sor törvény egyre csökkentette a tagok utazási kötelezettségeit a körzetek felügyeletével kapcsolatosan, 1911-ben pedig teljesen véget is vetettek a gyakorlatnak, megszüntetve a közvetlen összefüggést a bírósági körzetek és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak száma között.

A bíróság megtömése

A testület létszáma 1869 óta változatlan maradt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne bolygatták volna a politikusok. Leghíresebben Franklin D. Roosevelt kísérelte meg növelni a tagok számát az 1930-as években, miután New Deal nevű programjának intézkedéseit a Legfelsőbb Bíróság egymás után minősítette alkotmányellenesnek. 1937 februárjában felvetette a tagok létszámának felvitelét 15-re.

Az ötlet széleskörű ellenkezést váltott ki, még Roosevelt támogatóinak körében is. A kritikusok a bíróság „megtömésének” nevezték, mivel nyilvánvaló volt, hogy az elnök a neki megfelelő döntéseket hozó bírákkal töltené fel azt. A szenátus igazságszolgáltatás-ügyi bizottsága a bírósági rendszer elleni, „az ország történetében példátlan támadásként” értékelte a felvetést. A kongresszus felsőháza végül 70-20 arányban leszavazta Roosevelt tervezetét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Ruth Bader Ginsburg 2016-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Antonin Scalia 2013-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Abraham Lincoln 1860-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)John Adams (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár