„Az alvilág királyai” – a francia hóhérdinasztiák bizarr története

Hóhérok. Működésük évszázadokon keresztül egybeforrt a nyilvános kivégzésekkel, igaz feladatkörük ennél jóval szélesebb volt. A „magas és alacsony dolgok mesterei” – ahogy a hóhérok hivatalos megnevezése hangzott – hajtották végre a kisebb, biztos halállal nem járó büntetéseket is. Így ők gondoskodtak a nyilvános megalázatásra ítélt emberek kalodába zárásáról, illetve ők hajtották végre a korbács vagy botütéseket is.

A hóhérok a korabeli alvilág valóságos uralkodói is voltak egyben. Jogukban állt adót szedni a leprásoktól és a prostituáltaktól, játékbarlangokat működtethettek – vagy éppen zárhattak be –, sőt egy speciális kiváltság, a droit de havage révén lehetőségük volt egy maroknyit venni minden egyes piaci árus portékájából, ami biztosíthatta a hóhér és családjának megélhetését. Ugyancsak bevételi forrásaikat gazdagította, hogy ők feleltek a latrinák karbantartásáért és begyűjthették a kóbor kutyákat, illetve az elhullott állattetemeket, amelyeknek lenyúzott bőrét aztán el is adhatták.

Eme nem éppen szívderítő tevékenységek sora is hozzájárult ahhoz, hogy a hóhérok épp úgy a társadalom kitaszítottjaivá váltak, mint az általuk ellenőrzött páriák. A városlakók egyszerre félték és gyűlölték a hóhért, akinek bélyege családtagjaira is ráragadt. A hóhérok egy időt követően már valóságos párhuzamos társadalmakat alkottak, minthogy egy hóhér lányát csak egy másik hóhér fiához lehetett hozzáadni. Ennek megfelelően a francia – illetve a német és svájci – ítéletvégrehajtók egymással összefonódó családfáit igen messzire vissza tudjuk vezetni az időben.

A középkor, majd a kora újkor során valóságos hóhérdinasztiák alakultak ki egyes városoknak, amelyekben a tisztség apáról rendre a legidősebb fiúra szállt, míg a fiatalabb testvérekre a hóhérsegédi karrier várt. Bár az ilyesfajta öröklések legtöbbször puszta szokásjogon alapultak, ismerünk példát arra is, hogy konkrétan a városi önkormányzat szabályzatába foglalták egy-egy család tisztséghez való jogát. Így került sor például arra, hogy 1664-ben az akkor mindössze 10 éves Louis Desmorest apja halálát követően azonnal
Laon városának hóhérává vált.

Desmorest egyébként nem csak apai ágon, de édesanyja részéről is az egyik „legelőkelőbb” hóhérdinasztiából, a Guillame családból származott. Az „alapító”, Jean Guillaume közvetlen leszármazottai közel száz éven keresztül voltak Párizs városának hóhérai.

A Guillaume-dinasztiát a 17. század végén aztán a Sanson család tagjai váltották, akiknek leghíresebb sarja kétségtelenül Charles-Henri Sanson volt. A fiatal Charles nagybátyja, Nicolas-Charles-Gabriel Sanson mellett tanulta ki a szakmát és az első kivégzés, amelyen – akkor még segédként – részt vett, a XV. Lajos elleni merényletkísérlete miatt halálra ítélt Robert-Francois Damiens felnégyelése volt. Nevét azonban mégsem ez tette híressé, hanem az, hogy ő hajtotta végre évtizedekkel később XVI. Lajos francia király kivégzését is. Egyben ő volt az első hóhér, aki használta a guillotine-t és negyven éves működése során mintegy 3 ezer embert fejezett le.

A hóhérok bizarr és látványos világa 1791-et követően fokozatosan elenyészett. A kínvallatás, majd a nyilvános kivégzések megszűnésével az ő történelmi szerepük is a végéhez ért. A halálbüntetés végrehajtása pedig egyre inkább egyszerű „adminisztratív teendővé” vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai