Az állatkert lakóinak nyugalma miatt sem jöhetett Budapestre a Formula–1
2022. szeptember 10. 08:50 Múlt-kor
A Formula–1 vezetője, Bernie Ecclestone az 1980-as évek elején úgy gondolta, hogy az „ízig-vérig kapitalista” vándorcirkuszt megismerteti a vasfüggöny túloldalával is. Moszkva túl szürke volt Ecclestone-nak, Budapest viszont annyira lenyűgözte, hogy első körben a fővárosi állatkert lakóit is nyári szabadságra küldte volna a futamok idejére. Budapest végül kihátrált, de 1985. szeptember 10-én Londonban aláírták azt szerződést, amely utat nyithatott a száguldó cirkusz Mogyoródra érkezésének.
Stefan Johansson, a Ferrari csapat versenyzője az első Formula-1 magyar nagydíj (Fortepan / Urbán Tamás)
Korábban
Bernie Ecclestone, a Formula–1-es versenyeket irányító cégcsoport direktora az 1980-as évek elején a fejébe vette, hogy az általa irányított, az autósport csúcsát jelentő versenysorozatot, a világ olyan, a nyugati szemnek „egzotikusnak” tűnő szegleteibe is eljuttatja, ahol az eddig még nem mutatkozhatott be. A brit üzletember a vasfüggönyön túlra tekintett.
Ecclestone terveiben Jugoszlávia, Kína, de legfőképpen Moszkva szerepelt, és 1982-ben, amikor a Szovjetunió autószövetségének főtitkára meghívta, rögvest ellátogatott a szovjet fővárosba. Ecclestone-nak azonban szürkének és komornak tűnt Moszkva, egyedül a Vörös térben látott fantáziát. Ehhez azonban fel kellett volna szedni a macskaköveket, amelyet a szovjet fél elutasított. Ekkor javasolta a Brazíliában élő üzletember, Rohonyi Tamás a Formula–1 irányítójának, hogy nézze meg Budapestet.
Rohonyi felvette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, és a Formula–1-es verseny megrendezésének lehetőségeiről érdeklődött. Az illetékesek nem tudtak mit kezdeni a kialakult helyzettel, hiszen rendkívül unikális volt az a jelenség, hogy egy nyugati cég a szocialista Magyarországra üzleti szemmel tekintsen, ráadásul egy „kapitalista” sporteseményt népszerűsítsen.
Pályakarbantartók az első magyar nagydíjon (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
Rohonyi üzenete ily módon kézről kézre járt, végül az Országos Testnevelési és Sporthivatal a Magyar Autóklubbal egyetemben felkarolta az ügyet. 1983-tól Bernie Ecclestone évente ellátogatott Magyarországra tárgyalni. A Formula–1 urára óriási hatást gyakorolt a magyar főváros. Rohonyi erre egy televíziós interjúban, így emlékezett vissza: „Felmentünk a várba és ő lenézett és azt mondta, hogy hát ezt miért tartják titokban. Ez egy csodálatosan szép város, csináljuk meg itt a versenyt.”
Ecclestone elhatározásán túl a politikai vezetést is meg kellett győzni. Meglepő módon a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága igent mondott a száguldó cirkuszra. A döntéshozók átlátták, hogy itt nemcsak egy egyszerű autóversenyről folyik a vita: egy ilyen magas rangú sportesemény megrendezésének egyéb pozitív gazdasági, turisztikai és politikai hozadékai is lehetnek.
A sajtóközpont (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
Ne felejtsük el azt sem, hogy a Szovjetunióban éppen 1985-ben startolt a szocialista állam gazdasági stagnálását megszüntetni hivatott gazdasági és társadalmi reformcsomag, a peresztrojka. A Mihail Gorbacsov által irányított folyamatot kihasználva a magyar vezetés meglepően gyorsan és ésszerűen lépett, kiskaput nyitott a nyugat felé.
Ecclestone első körben a Városligetben szeretett volna futamot rendezni. Egy anekdota szerint amikor elmondták neki, hogy az autóversennyel járó iszonyatos zaj valószínűleg nagyon megzavarná a fővárosi állatkert lakóinak nyugalmát, az üzletember nemes egyszerűséggel azt javasolta, hogy a „versenynapokon elvihetnék az állatokat nyaralni valahová”.
Felfokozott hangulat a boxutcában (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A Fővárosi Tanács ezt az opciót elutasította, így más helyszín után kellett nézni. A választás a Budapesthez közeli Mogyoródra esett, noha a pálya építésének gondolata nem nyerte el a falubeliek tetszését, akik nem akarták, hogy az idilli tájat tönkretegye a száguldó cirkusz benzingőzös, zajos világa. A politikai vezetés azonban – miután Ecclestone sem látott semmi kivetnivalót a helyszínben – döntött, és elkezdődött a Mogyoródhoz tartozó földek felvásárlása.
Rajtrácslányok Mogyoródon (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A döntést a Formula–1-es futam rendezéséről és a pályáról 1985. szeptember 10-én Londonban szentesítették. A magyar fél és a FOCA (Formula–1-es gyártók és Konstruktőrök Szövetsége) elnöke, Bernie Ecclestone között létrejött megállapodás 1986 és 1990 között öt futam rendezését tette lehetővé Mogyoródon. Történelmi pillanat volt ez a száguldó cirkusz keleti nyitásában.
A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A szerződés aláírása után a magyaroknak kevesebb, mint egy éve volt, hogy felépítsék a pályát a hozzátartozó infrastruktúrával együtt, valamint felkészüljenek a verseny megrendezésére. A Hungaroringet 1985. október 1-jén kezdték építeni, és rekordidő, mindössze nyolc hónap alatt sikerült befejezni. A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel, és ugyanezen év augusztus 10-én több mint 200 ezer néző előtt elstartolhatott az első magyar nagydíj, amelynek győztese a brazil Nelson Piquet lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc naposan lett királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
