Az alfödi parasztpolgári életmód öröksége a homokbuckákon
2015. augusztus 27. 14:12 Rajcsányi Gellért
Korábban
Az avar koron át a fényes 19. századig
De a Thorma János Múzeumban addig sem áll meg az élet: jelenleg Szakál Aurél igazgató, történész-néprajzkutató mellett Gyarmati Andrea történész, Laki Rita könyvtáros, gazdasági ügyintéző, Varga Zsuzsanna régész, múzeumpedagógus és Szabó Krisztina múzeum-pedagógus-gyűjteménykezelő végzi a múzeumi tudományos munkát, mellettük pedig restaurátor, teremőr-gondnok és takarító segíti az intézmény működését. A múzeum fenntartója Kiskunhalas város önkormányzata, az intézmény dologi költségvetése nyolcmillió forint. „Persze, pénzhiány van, de tudunk támogatói pénzeket szerezni” – mondja Szakál Aurél a múzeum pénzügyeit és terveit érintő kérdésünkre. „Több lábon kell állni” – hangsúlyozza az igazgató. Önerő, pályázati forrás, szponzoráció és saját bevételek – minden forintra szükség van.
Szakál úgy látja: az NKA ad egy jó alapot, de akkor lehet igazán kiteljesedni, ha tud még más forrásokat is mellétenni az intézmény. Az igazgató megmutat néhány általa szerkesztett könyvet, amelyek megjelenését számos, jobbára helyi vállalkozó és más szponzor támogatta anyagilag. Ebből is látszik, hogy Kiskunhalason – amely persze a legtöbb magyar vidéki városhoz hasonló gondokkal is küzd – továbbra is él az a régi lokálpatrióta szellem, ami a helyi örökségben gyökerezik. „A siker alapja, hogy nem csak a szűkös állami forrásokra támaszkodunk, hanem mindenre pályázunk, ami csak szóba jöhet” – mondja Szakál Aurél. A kisebb pályázatokat maguk is meg tudják írni, a nagyobbak kapcsán pedig együtt dolgoznak egy tapasztalt pályázatíróval.
A Szakál Auréllal folytatott beszélgetés után Gyarmati Andrea történésszel járjuk végig a múzeumot. A Thorma-képtárban megtekintjük a sokféle műfajban és stílusban alkotó festő életművének keresztmetszetét. Innen lehet átmenni a kerámia- és bútorgyűjteményt őrző látványraktár új épületszárnyába. A régi épületben továbbhaladva a régészeti kiállítás termébe jutunk. Bronzkori tálak, edények, gyűrűk, későbbi korok ékszerei és lószerszámdíszei mellett itt láthatjuk az avar kori, zöldes árnyalatú, rombuszos mintával díszített üveg ivókürtöt is, amely a múzeum egyik büszkesége. A következő teremben a török hódoltság és a Habsburg-birodalomépítés korszakának emlékeit szemlélhetjük meg egy 17. századi páncélingtől kovás puskákon és nemesleveleken keresztül a kiskunhalasi csizmadiacéh 1784-es okleveléig, amelyen a város első hiteles, ma is beazonosítható ábrázolása látható.
Korabeli térképeken megfigyelhetjük, milyen volt a város és környéke akkor, amikor még sivár, homokbuckás puszta borította a tájat. A következő termekben a 19. századi polgárosodás tárgyi emlékeivel találkozhatunk, amikor a város az országgal együtt döbbenetes fejlődésen ment keresztül. Ezüstgombok, rézcsatok, faragott pipák, díszes bútorok és finom porcelánok elevenítik fel a régi Magyarország hétköznapjait. A múzeum festménygyűjteményében Thorma művein kívül 18–19. századi helyi portrékkal is találkozhatunk. A híres halasi csipke önálló múzeumot kapott ugyan a városban, ám a Thorma János Múzeumban is találunk utalásokat az országos hírű helyi hagyományra.
A múzeum főépületétől ezután Kiskunhalas éppen ezen a nyáron megújuló főterén keresztül sétálunk át a kisebbik kiállítóhelyig, a Berki Galériáig, amelyet szintén frissen újítottak fel, és 2014 őszén nyitotta meg újra a kapuit. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállítása. Berki sokszor biblikus tartalmú, népies hatású, néha meseszerű, finom vonalú képei izgalmas kontrasztot alkotnak az „utolsó parasztfestőnek” is nevezett Diószegi rendkívül erőteljes, vaskos ábrázolásmódú, sötétebb hangvételű festményeivel. Képeik mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is a Berki Galériában.
Kiskunhalas múzeuma éppen a megújulás, a további bővülés, a gyűjteményi gazdagodás időszakában van. Az intézmény tehát tartja magát ahhoz az ethoszhoz, amit Szakál Aurél úgy fogalmaz meg: a múzeum feladata „a régmúlt tárgyainak a megszólaltatása és hozzáférhetővé tétele, nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is”.
Rajcsányi Gellért cikkét keresse a MúzeumCafé 2015/4. számában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.