Az 1793-as sárgaláz idején akár az idős szülőket is az utcára rakták, ha fájt a fejük
2020. június 15. 17:28 Múlt-kor
Korábban
Philadelphia fekete közössége
„A szülők sorsukra hagyták gyermekeiket, amint azok megfertőződtek. A szobákba belépve nem látsz mást, csak fekete férfiakat és nőket a betegek mellett” – írta Rush feleségének, aki a járvány idején gyermekeikkel egyetemben a New Jersey állambeli Princetonban tartózkodott. „Sok ember egyszerűen az utcára rakja szüleit, ha azok fejfájásra panaszkodnak” – folytatta beszámolóját az orvos.
Rush a járvány idején rengeteg szabad afroamerikai, philadelphiai lakosra támaszkodhatott. Ezek az emberek önkéntesként vettek részt a betegek gondozásában és egyéb közfeladatokat is elláttak, így segítségükkel a város a kataklizma ellenére is működni tudott.
Az orvos csakúgy, mint sok más fehér munkatársa, osztotta a korban kialakult – egyébként helytelen –uralkodó nézetet, miszerint a fajok közt fennálló biológiai különbségek miatt a feketék szervezete immunis a sárgalázra. Rush egyébként teljes mellszélességgel kiállt a rabszolgaság eltörlése mellett, és támogatta a philadelphiai fekete közösségek saját egyházi gyülekezeteinek megalapítását, amely egyfajta tiltakozás volt a fehérek vezette egyházközösségekben tapasztalható, a feketék ellen irányuló szegregációval szemben.
Richard Allen, az USA első fekete felekezetének, az Afrikai Metodista Episzkopális Egyháznak a társalapítója és lelkésztársa, Absalom Jones maga köré gyűjtötte a segíteni kívánó afroamerikai polgárokat, akiknek tevékenysége sorsdöntő volt a sárgaláz-járvány idején. Ám a segítő kezek munkájáról nem mindenki nyilatkozott elismerően.
Matthew Carey könyvkiadó, a városi közegészségügyi bizottság tagja 1793 októberében kiadott, járványról szóló beszámolójában megvádolta a fekete önkénteseket, miszerint azok értékeket tulajdonítottak el az általuk gondozottak otthonaiból. Allen és Jones a vádakra 1794 elején egy pamflettel válaszolt, amelyben részletesen megcáfolják a fekete ápolók ellen felhozott vádakat.
Allen és Jones szemtanúk vallomásaival támasztották alá a színesbőrű philadelphiaiak áldozatkész munkáját, és pontos dokumentációval szolgáltak az önkéntes ápolók fizetéséről és a munkájukhoz köthető költségekről. A két lelkésznek végül sikerült rákényszeríteni Carey-t, hogy vizsgálja felül és javítsa könyve későbbi kiadásaiban Philadelphia fekete polgárainak jó hírét besározó részeket.
Allen és Jones pamfletje az első afroamerikaiak által írt mű volt az USA történelmében, amely a szerzői jog védelme alatt állt.
A röpirat korhű képet ad a feketék akkori helyzetéről, dokumentálja a rasszista támadásokat és a rossz bánásmódot, amelyet a philadelphiai fekete közösségnek kellett kiállnia, még abban az időkben is, amikor az afroamerikaiak jelentékenyen hozzájárultak a járvány elleni küzdelemhez, amely a fiatal nemzet történetében abban az időben a legsúlyosabbnak számított.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
