Atlantisztól a Himalájáig – miről szólt a nácik okkultizmusa?
2018. szeptember 13. 11:49 Múlt-kor
Ausztria és Németország szellemi levegőjét már a XIX. században elnehezítették a rasszista és pángermán ideák. Később hozzájuk társult az okkultizmus, s egymás után alakultak az olyan társaságok, amelyek áltudományos módszerekkel próbáltak tényeket koholni a hiedelmekből. A nácizmus némelyik csoportosulást magába szívta, s a téves eszméiket megerősítő kutatásokat és expedíciókat rendeltek tőlük.
Korábban
Egy generáció kulcsa
Adolf Hitler falta a könyveket. Elolvasott mindent, amiben igazolni látta sajátos teóriáit, a forrás hitelességével, a mű minőségével vagy a cselekmény érdekességével egyáltalán nem törődve. Azokat az írásokat kedvelte igazán, amelyekben fel tudta fedezni valamilyen formában elméletei közül a három legfontosabbat, vagyis hogy az élet szakadatlan küzdelmében csak a legerősebb faj képes életben maradni, hogy ez a faj az árja (indoeurópaiak), amely felsőbbrendű a többinél, s melyet a zsidóság tönkre akar tenni.
Ifjú korában bár komoly festőművészi ambíciói voltak, a bécsi Szépművészeti Akadémiára nem vették föl, ezután hosszú éveket töltött a császárvárosban munka nélkül, szűkös albérletekben tengődve, olvasással, sétálgatással és gondolkodással ütve el az időt. Legkedvesebb olvasmányai közé tartozott az Ostara folyóirat, amelynek főszerkesztője később elmesélte, hogy a fiatal Hitler 1909-ben felkereste őt, és régebbi számok után érdeklődött. Lelkesedésén és szemmel látható nyomorúságán megindulva a szerkesztő nemcsak a keresett példányokkal ajándékozta meg, hanem néhány korona alamizsnát is adott neki. De vajon mi érdekelte annyira Hitlert, mi rejtőzött az Ostara címlapja mögött?
Az ősi germán tavaszistenről elnevezett Ostara folyóiratot 1905-ben alapította Jörg Lanz von Liebenfels, az árjaelmélet egy megszállott képviselője. Valódi neve Adolf Josef Lanz volt, s cisztercita szerzetesből lett neognosztikus vallásalapító, aki a fajelméleten alapuló, liberalizmusellenes nézőpontjából nemcsak a Habsburg Monarchiát bírálta, hanem arra a veszélyre is figyelmeztette az osztrák olvasókat, amelyet az „alsóbbrendű fajok” jelentenek rájuk, árjákra nézve.
Folyóiratának egyik legnagyobb vonzereje – különösen az ifjak számára – azokban a pornográfia határát súroló elbeszélésekben lakozott, amelyekben a gyönyörű szőke germán nők a szexuális vágytól túlfűtött „sötét férfiak” martalékául estek. Az Ostara rendszerint a néger, a szláv és a zsidó férfiakat illette a „fekete” jelzővel, s agyafúrt, majomszerű lényekként ábrázolta őket, akik csillapíthatatlan szexuális étvágyuktól hajtva mindenáron be akarják szennyezni a tiszta árja vért.
Az Ostarához hasonló periodikák nemcsak Ausztriában élték virágkorukat, hanem Németországban is, ahol nacionalista láz fűtötte az embereket. Mindkét nemzetben szélsőséges társaságok alakultak, melyek az újságokat használták kifejezési eszközükül, s hatást gyakoroltak a polgárokra – erősítve bennük a legfőbb célt: hogy egyetlen államban, a Nagynémet Birodalomban egyesüljön minden germán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap