Asszír királyi palota romjait találták meg Jónás próféta ISIS által elpusztított sírja alatt

Jónás próféta lerombolt sírja Moszulban

Az Iszlám Állam nézetei szerint különféle szentélyek, síremlékek és ereklyék tisztelete ellentétes az iszlám vallás tanításaival, ezért azokat el kell pusztítani. A terrorszervezet katonái által megszállt iraki és szíriai területeken így felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek és építészeti örökségek semmisültek meg vagy rongálódtak meg súlyosan. Az iraki kurd önkormányzat által nemrégiben közzé tett jelentés közel száz vallási épületet sorol fel, amelyeket a terroristák a földdel tettek egyenlővé az elmúlt két évben.

Az Iszlám Állam pusztításának esett áldozatul az Irak északi részén fekvő Moszul városa is, amelynek helyén az ókorban a híres Ninive, az Újasszír Birodalom gazdag fővárosa állt. A terroristák 2014. június 10-én foglalták el a települést, amely nagy része az utóbbi hónapokban került fokozatosan ismét az iraki kormányerők kezére. A felszabadítással párhuzamosan megindult a károk felmérése is. A legfájóbb veszteség kétségtelenül a keresztények, zsidók és muszlimok által egyaránt prófétának tekintett Jónás sírjának tekintett mecset feldúlása és lerombolása volt.

Ékírásos tábla a terroristák alagútjában

A pusztítás azonban nem várt következményekkel is járt. A romok között dolgozó régészek a Telegraph-nak elmondták, hogy az Iszlám Állam terroristái nem elégedtek meg a szentély lerombolásával, hanem elkezdtek alagutakat ásni annak érdekében, hogy további kincsekre bukkanjanak, amelyeket értékesíteni tudnak a feketepiacon. Az alagútásás közben pedig elérték a mecset helyén egykor állt, korábban felfedezetlen és érintetlen asszír királyi palota maradványait is.

A palotát Szín-ahhé-eríba (Kr.e. 705-681) uralkodása idején épült, majd fia Assur-ah-idína (Kr. e. 681-669) kibővítette. Assur-bán-apli (Kr. e. 669-627) idején szintén jelentős felújításon esett át, majd Nabú-apal-uszur (Kr. e. 626-605), az Újbabiloni Birodalom alapítója, a médekkel szövetségben, Ninive 612-es ostroma idején lerombolta. A térséget évszázadokon át uraló törökök 1852-ben, míg az iraki kormány a 20. század közepén már folytatott ásatásokat, de egyik vállalkozásnak sem sikerült elérnie az asszír palota romjait.

A terroristák alagútjaiban egy Assur-ah-idína uralkodásáról szóló, márványból készült ékírásos táblára bukkantak, amelyhez hasonló csak nagyon kevés maradt fenn a korszakból. Az alagút egy másik részében kőből faragott asszír félistennők alakjait fedezték fel, amelyek a kutatók szerint egykor a palotában élő asszonyok szobáit díszíthették. A régészek úgy vélik, hogy az Iszlám Állam emberei maguk is rengetek kincset találhattak itt, így mostanra csak a leletek töredéke maradt ott.

Félistennők ábrázolásai az alagútban

Az alagutak és a leletek dokumentációját végző öt fős régészcsapat vezetője, Layla Salih elmondta, hogy a terroristák nem fordítottak kiemelt figyelmet a földalatti járatok megerősítésére, így fennáll a veszélye, hogy azok néhány héten belül beomlanak, újra betemetve a páratlan leleteket. Az UNESCO, az ENSZ kulturális örökségvédelemmel is foglalkozó szervezete hamarosan Párizsban tart majd értekezletet, ahol a felfedezés megmentésén dolgozó iraki régészeknek nyújtott jövőbeli támogatás részleteiről döntenek majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején