Ártatlan civilek lemészárlásától az ágyúzó Jeanne d'Arcig: hét tény a százéves háborúról
2018. november 28. 12:48 Múlt-kor
A százéves háború valójában konfliktusok sorozata volt, amelyet Anglia és Franciaország vívott a francia trón öröklése miatt. IV. Károly francia király 1328-as halálát követően vetélkedés indult trónra lépő unokatestvére, VI. Fülöp és III. Eduárd angol király között, amelyből végül háború kerekedett. Összesen 116 évig tartott, amely alatt számos jelentős csata zajlott, és sok területen változott a hadviselés. Az 1453-as döntő francia győzelem Castillonnál egyben a háború első olyan csatája volt, amelyet a tűzfegyverek döntöttek el. Alább olvasható hét tény erről a sok szempontból meghatározó jelentőségű küzdelemről.
Korábban
Valóban száz évig tartott?
A százéves háborúról mára szinte köztudott, hogy nem pontosan 100 évig tartott. Hagyományosan 1337-től 1453-ig számolják, érdemes azonban távolabbról is tekinteni rá, mint a sokkal hosszabb angol–francia konfliktus egy epizódjára – ezt az 1066-os normann hódítástól számíthatjuk egészen az 1904-es „Entente Cordiale”-ig, amely véget vetett a két ország közötti vetélkedésnek. Az „ősellenséggel” való hosszú konfliktus mindkét ország identitására óriási hatással volt, a százéves háború emlékei pedig különösen élénken fennmaradtak a La Manche mindkét oldalán. Charles de Gaulle francia elnök még 1962-ben is megjegyezte: „Legnagyobb örökös ellenségünk nem Németország volt, hanem Anglia. A százéves háborútól Fashodáig alig hagyott fel az ellenünk való küzdelemmel (…) aligha hajlamos jót akarni nekünk.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
