Arany Jánosék margitszigeti ebédei

Építésének mintegy három évig tartó munkálatairól, de még elkészültéről is nagyon kevés forrásunk van: ha rendeztek is valamilyen átadási ünnepséget József Károly főherceg birtokán – hiszen a sziget akkor még az volt –, az zárt körű lehetett, a korabeli lapokban ilyen eseményekről nem jelentek meg tudósítások.

A fürdőtelep 1873. május 1-től fogadott vendégeket. Ekkor már a Nagyszálló is készen állt, még csak két emelettel, a 120 szobájában 162 ággyal.

A fürdőszobákban gyógyvíz folyt a csapból. A társalgón kívül könyvtár, orvosi rendelő, gőzmosoda szolgálta a vendégek kényelmét.

A fürdővendégek első névsorát július 9-én tették közzé. A nyomtatvány sajnos nem maradt fenn, de egy hírlapi tudósító szemezgetett belőle:

„Az első szám két oldala 124 vendéget mutat ki […]. A lakó vendégek túlnyomó részét budapestiek képezik, de vannak távol vidékekről is: Brassóból, a Szepességről. A főrangúak köréből többen időznek ott: gróf Csáky Félix, báró Majthényiné és családja, gróf Pejachevich [sic!], gróf Teleki és családja. Ott lakik Türr tábornok is, továbbá az írók közül Kecskeméthy Aurél családjával, Csemegi Károly államtitkár, Diewald Adolf vezérigazgató és családja stb., több főhivatalnok. Külföldről még csak a kelet van képviselve: Bukarest Hurier Pierre magánzó és családja, Konstantinápoly pedig Athanas Zaleppe magánzó által. Miután azonban a Pestre jövő angolok és franciák mind el vannak ragadtatva e fürdősziget szépségétől: valószínű, hogy nem sokára nyugati vendégei lesznek.”

Fegyelmezett pincértábor

A vendégek elragadtatását növelte a fürdőtelep vendéglője: kitűnő konyhája a legmagasabb körök elismerését is kivívta. 1874 áprilisában adta hírül a sajtó: „a Kaps vendéglője, mely húsvétkor nyílt meg, délutánonkint sok vendéget lát. Hétfőn egy asztalnál ült Klotild főhercegnő is, három gyermekével, s hallgatta a Cseresnyés zenekarának játékát.”

A két Kaps József, apa és fia nemcsak ezt a „felső” vendéglőt, hanem a sziget déli csúcsánál épült „alsót” is irányította, ketten összesen 33 esztendeig.

Az apával először 1867-ben találkozunk egy hirdetésben a belvárosi Sebestyén téren, majd 1870-ben a Zenekedvelők Egyesülete Bálvány utcai székhelyének vendéglőseként. Innen ment át a szigetre, s a lapokból az is kiderül, hogy az ott működő tehenészet is az ő fennhatósága alatt állt – friss tej és tejszín mindig került tehát a reggelihez.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. őszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet