2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Apró öröm Trianon után: Somoskő és Somoskőújfalu hazatérése

2022. február 15. 18:50 Csernus Szilveszter

98 évvel ezelőtt, 1924. február 15-én került sor Magyarország utolsó, máig érvényben lévő területi növekedésére – ekkor „tért haza” ugyanis a Népszövetség döntése értelmében két magyar falucska, Somoskő és Somoskőújfalu Nógrád vármegyében, amihez mesébe illő módon egy sikeres műtét vezetett el. Ugyanezen döntéssel sikerült négy év csehszlovák uralom után a macskakövet is Magyarország számára megmenteni.

Somoskő
Somoskő vára 1938-ban – az első bécsi döntés után néhány évig a vár ismét Magyarországhoz tartozott (Kép forrása: Fortepan/ Ferencz Zoltán Zénó)

A „Palóc Olümposzon”

A trianoni békeszerződés 27. cikke részletezte Magyarország új határait. Annak ellenére, hogy a békeszerződést törvénybe foglalták, az elkövetkezendő években több népszavazásos határkiigazításra került sor, zömmel hazánk javára.

Ezek döntő többsége – tizenegy falu és Sopron környéke – az Ausztriának juttatott terület kárára történt 1923 márciusáig bezárólag.

A magyar diplomáciának sikerült egy erősebb hatalom ellen határkiigazítást kieszközölnie, mégpedig a győztes pozíciót elfoglaló fiatal köztársaság, Csehszlovákia ellenében.

A trianoni békeszerződés sok színmagyar településhez hasonlóan Somoskőt és Somoskőújfalut is Csehszlovákiához csatolta – ám a történet itt nem ért véget.

Tudni kell hozzá, hogy a tájat adó Karancs-hegység (szlovákul: Mučínska vrchovina) vulkanikus kőzetének köszönhetően meghatározó volt a környéken a szén- és a bazaltbányászat.

Már a 19. századtól sok befektetni vágyó budapesti vásárolt birtokot a Mikszáth által „Palóc Olümposz” névre keresztelt hegyen, köztük volt Prof. Dr. Krepuska Géza egyetemi tanár is.

A Szent Rókus Kórház fül-orr-gégész professzora 1905-ben vett magának egy 2107 holdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol kőzet- és ásványgyűjtő hobbiját gyakorolhatta.

A pesti kutatóorvos birtoka virágzott a rajta lévő bazaltbányával együtt, amikor egy szomorú napon arra ébredt, hogy birtoka már egy másik ország területéhez tartozik.

Bár a békeszerződés „kőbe véste”, hogy a győztes államok „új lakosai” vagyonukban nem szenvedhetnek kárt, a bányák államosítása mégis veszélyeztette a magyarok sorsát.

Krepuska nemcsak korabeli lokálpatriótaként érezte a saját bőrén is Trianont, de Nógrád vármegyéhez kötötték gyerekkori emlékei is.

Az érthetően elkeseredett kutatóorvos el is panaszolta bánatát a környezetében mindenkinek, kollégáknak, ápolóknak, sőt a pácienseknek is. Ekkor szólt bele a történetbe a véletlen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Somoskő 1933-ban, még önálló településként (Kép forrása: Fortepan/ A R)A vasúti határátkelő 1981-ben (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás)A közúti határátkelőhely, 1968 (Kép forrása: Fortepan/ Magyar Rendőr)Bazaltoszlopok Somoskő vára alatt, 1977 (Kép forrása: Fortepan/ Varga János)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár