Amilyen gyorsan jött, olyan hamar vége is lett az „utolsó nagy aranyláznak”
2021. február 24. 16:53 Múlt-kor
A klondike-i aranyláz – avagy az „utolsó nagy aranyláz” – során a becslések szerint mintegy 100 000 szerencsevadász érkezett Kanada északnyugati Yukon régiójába 1896 és 1899 között.
Korábban
A helyi bányászok 1896. augusztus 16-án találtak először aranyat a térségben, amikor pedig ennek híre elért az Egyesült Államok nyugati partjának akkori legnagyobb városaiba, Seattle-be és San Franciscóba, valóságos emberözön érkezett a Klondike folyó vidékére.
A szerencsét próbálók közül néhányan valóban meggazdagodtak, a legtöbben azonban hiába mentek. Az észak-amerikai történelem utolsó nagy, klasszikus aranylázát filmekben, irodalmi művekben, és korabeli fényképeken egyaránt megörökítették.
A mesés aranymezők eléréséhez a legtöbben a Csendes-óceánon felhajózva, az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka délkeleti részének két kikötővárosán, Dyeán vagy Skagwayen keresztül érkeztek a térségbe. Innen vagy a Chilkoot-, vagy a Fehér-hágó adta ösvényt követve érték el a Yukon folyót, ahonnan aztán lehajóztak a Klondike folyóhoz.
A kanadai hatóságok a „Klondiker” néven ismert szerencsevadászokat csak egy évre való élelmiszerrel engedték be az országba, hogy megelőzzék az éhínség kialakulását a felkészületlen kalandorok körében.
Egy „klondiker” felszerelése így közel egy tonnát nyomott, amelyet a legtöbben egymaguk, részletekben hordtak a helyszínre. Ez azt jelentette, hogy – az út hossza és a terep nehézsége folytán – sem érkeztek meg 1898 nyara előtt. Többségük igen kevés lehetőséget talált, és hamar kénytelen volt hazaindulni.
A lehetőségek hiánya ellenére is kitartókat sebtében épült, „bummvárosként” ismert településeken szállásolták el, amelyekből a Klondike-hoz vezető út mentén több is létrejött. A végcélnál, a Klondike és a Yukon folyók összefolyásánál alakult ki Dawson City, amely az 1896-os 500 főről 1898 nyarára 30 000-es, valódi várossá nőtte ki magát.
A teljesen fából épült, mindentől távol eső, módfelett mocskos várost az állandó tűzvészek és járványok mellett az irreálisan magas árak is gyötörték: a kalandorok az általuk talált arannyal fizettek mindenért, így a különféle árukat a semmi közepére kiszállító kereskedők joggal kértek többszörös árat portékáikért. A legjobban teljesítő aranyásók ezen felül is extravagánsan költekeztek, főként a szalonokban, ahol italoztak és szerencsejátékoztak.
Kevésbé jártak jól a térség őslakosai, a hän népcsoport, akiket az aranyásó-települések bővülésével rezervátumra költöztettek, aminek során sokan életüket vesztették.
1898-tól az addig az aranylázban való részvételre buzdító újságok érdeklődése alábbhagyott a Klondike vidéke iránt, 1899 nyarán pedig a nyugat-alaszkai Nome környékén is találtak aranyat, így sok szerencsevadász felszedte sátorfáját, és ott próbálkozott tovább. A „bummvárosok”, köztük Dawson City is elkezdtek kiürülni, az aranykitermelés a Klondike vidékén 1903-ban tetőzött, amikor már ipari mértékben, nagyobb társaságok nehéz gépekkel végezték a bányászatot.
Azóta időről időre újraindul a kitermelés a bányákban, azonban a legtöbb ember turistaként, az egykori aranyásók története iránti kíváncsiságból érkezik manapság ide.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap