Amikor a varsói állatkert mentette meg a zsidó menekültek életét
2015. december 4. 17:21
Korábban
Szép Heléna és a titkos alagút
A szörnyű események egymásutánja azonban nem tántorította el Jant és Antoninát attól, hogy pozíciójukat mások megsegítésére használják fel. Jan már a háború előtt is részt vett baloldali mozgalmakban, és földalatti tevékenységét a háború alatt is folytatta. A németek a varsói közparkok felügyelőjévé nevezték ki, ami tökéletes lehetőséget biztosított számára, hogy segítse a zsidó közösséget. Jan engedélyt kapott a németektől, hogy rendszeresen bejárjon a zsidók elkülönítésére felállított gettóba, hivatalosan azért, hogy az ottani zöld területeket gondozza, valójában ez nehezen sikerülhetett volna, mivel ilyen gyakorlatilag nem volt a gettón belül, ahol 1940 és 1942 nyara között csak éhezés és különféle betegségek következtében több mint 83 ezer ember halt meg.
Jan persze arra használta fel a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon barátaival, akiknek élelmet vitt és üzeneteket továbbított. Az elhagyott állatkertben disznókat kezdett nevelni, amelyeknek a húsát azután becsempészte a gettóba. Emellett sokaknak juttatott hamis igazolványokat, amelynek segítségével kijuthattak a gettóból. Amíg az üldözöttek nem találtak biztonságos rejtekhelyet maguknak, Żabiński az állatok üres ketreceit ajánlotta fel ideiglenes menedékként. Jan, Antonina és a fiuk, Ryszard emellett otthonukat is az üldözöttek rendelkezésére bocsátották – sohasem utasítottak vissza egyetlen erre vonatkozó kérést sem.
A menekülteket Jan hozta az állatkertbe, Antonina és Ryszard pedig élelemmel és egyéb szükséges tárgyakkal látta el őket. Az üldözöttek szabadon járhattak-kelhettek a házon belül, ha azonban Antonina leült a zongorához, és elkezdte játszani Jacques Offenbach Szép Heléna című operettjének egyik dalát, mindenki tudta, hogy a búvóhelyre kell menni. A menekülteknek volt idejük eldönteni, hogy a padláson a beépített ruhásszekrényben bújnának el inkább, vagy az alagsorban kialakított titkos csatornát választják, amelynek segítségével az udvaron köthettek ki. A befogadottakat anonimitásuk megőrzése érdekében állatneveken szólították. A Kenigswein család egy rosszul sikerült szőkítési kísérlet után a mókusok, Maurycy Paweł Fraenkel pedig a hörcsög becenevet kapta, miután gyakran vonult el a házi kedvenc hörcsöggel egy zugba olvasni.
A „vendégek” között voltak a család számára teljesen ismeretlen emberek, de régi barátok is. Egyiküket, Magdalena Gross szobrászt például gyakorlatilag a házaspár segítette ki alkotói válságából, ugyanis az állatkertben szerzett tapasztalatai alapján kezdett el emberek helyett állatokat megformázni. Magdalena egy ideig a villában bujkált, miután azonban az állatkerti dolgozók rájöttek, hogy ott tartózkodik, más búvóhelyet kellett keresnie, mivel túlságosan megnőtt a lebukás veszélye.
A család egy másik barátja, Szymon Tenenbaum rovartudósként körbeutazta a világot, és még a varsói gettóban sem tudott felhagyni szenvedélyével. Jan barátai nem tudták meggyőzni, hogy segítségével hagyja el a gettót, és bujkáljon, így a tudós 1941 novemberében a gettóban halt meg. Żabińskiék csak Tenenbaum feleségét, Eleonorát tudták megmenteni, mivel lányuk, Irena már Krakkóba szökött és a Gestapo kezére került, mielőtt a házaspár intézkedni tudott volna. Eleonora – miután Jan kihozta a gettóból – néhány hétig a házaspár villájában bujkált, míg nem talált magának biztonságosabb helyet. A háború után hiába kereste a lányát, sohasem jutott a nyomára. Szímon bogárgyűjteménye, amelyet Jannak adott át, sértetlenül átvészelte a háborút.
Jan a háború alatt aktívan részt vett a Honi Hadsereg tevékenységében, és tevékeny részt vállalt az 1944-es varsói felkelésben, de elfogták, és egy német fogolytáborba szállították. Antonia ezalatt is folytatta embermentő tevékenységét. Szerencsére Jan is túlélte a háborút, és jelen lehetett, amikor az állatkertet 1949-ben újra megnyitották. A házaspárt 1968-ban a Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetésben részesítette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.