2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor a régész vakációra megy, de ott is talál egy több ezer éves szobrot a földben

2017. június 30. 16:21

Piotr Alagierski lengyel régész a délnyugat-lengyelországi Kosina faluban, a város zajától távol töltötte nyári szabadságát, amikor vasárnap a közeli legelőn tett sétája alkalmával egy, a földből kikandikáló agyagfigurára lett figyelmes. A csupán hét centiméter magasságú, szemmel láthatólag számos végtagját nélkülözni kényszerülő szobrocskát első benyomása alapján legalább hétezer évesre becsülte.

Az agyagfigurának a törzsén csupán a feje és az egyik végtagja maradt meg, mindkét lába és egy karja letört. Ha Alagierski kronológiai meghatározását vizsgálatok is megerősítik, úgy ez lehet a valaha Lengyelország területén megtalált egyik legrégebbi emberi ábrázolás. A neolitikum ebből a szakaszából igen ritkán kerültek eddig elő szobrocskák, amelyek pedig felbukkantak, főként nőket ábrázolnak eltúlzott nemi jelleggel. A megszokott figurák a mellekre, hasra, valamint a nemi szervekre összpontosítanak, az arcvonásaik pedig szinte nincsenek is. A Kosina mellett talált lelet készítője azonban teljesen más irányvonalat követett.

„A szobrocska faragási stílusa igencsak meglepő, főként a Szlovákiában és Romániában feltárt leletekre emlékeztet” – magyarázta Alagierski. „A megszokott neolitikus szobrokhoz képest ezen a figurán a fej részei világosan ki vannak alakítva, a haj, az orr és az áll is elkülöníthető és megkülönböztethető” – tette hozzá. A szakember szerint ha figyelmesen megnézzük az alakot, láthatjuk, hogy valamilyen ruházatot visel, a nyakában pedig egy nyakláncot hord. A szerte Európában és Lengyelországban is ezidáig fellelt, neolitikumból való szobrocskákhoz képest semmilyen kiemelkedő szexuális tulajdonságokkal nem bír.

„Némi nézelődést követően a leletet körülvevő talajban számos, kerámiából és obszidiánból (vulkáni üveg, amelyet a láva hirtelen kihűlése hoz létre) készült töredéket véltem felfedezni. Ezek az anyagok a szomszédos országok, Szlovákia, Ukrajna régészeti lelőhelyein sem ismeretlenek” – nyilatkozta később a régész.

Alagierski úgy véli, a föld, ahol rábukkant a figurára, egy mezőgazdasággal foglalkozó település része lehetett egykoron, amelyet az egyik első, a mai Lengyelország területére beáramló földművesek alapíthattak. Főként erre a megállapítására alapozza a lelet korának becslését.

Hamarosan kiderül, mennyire pontos volt a becslés, ugyanis Alagierski azt tervezi, hogy ásatást indít a területen, hogy bizonyítékokat szerezhessenek a kutatók a neolitikus település létezésére. Magát a szobrocskát is komoly kémiai analízis alá vetik, hogy fény derüljön arra, honnan származik az alapanyaga. A régész szerint a környéken található agyag más típusú, úgy véli, a szobor alapanyagát az Észak-Kárpátok területéről hozhatták. Mindez pedig azt jelezheti, hogy vagy észak felé vándorolt az ott élő népesség, vagy kereskedelmi kapcsolatban állt a két terület egymással.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár