Legendás apák és fiúk

Amikor a kamera történelmet ír – így befolyásolták a filmek a 20. századot

2018. július 5. 15:34 Gueth Ádám

Számos olyan filmet ismerünk, mely történelmi témát dolgoz fel. Kevésbé ismeretesek viszont azok az alkotások, melyeknek elkészülte és bemutatása valamilyen módon magára a történelemre is hatást gyakorolt.

Birth of a Nation (1915)
Birth of a Nation (1915)

A film médiuma elsősorban azért képes történelemformáló erővé válni, mert nagy tömegekhez eljutva, a nézők legelemibb érzelmeit célozza meg és juttat el feléjük valamilyen tartalmat vagy üzenetet. Lenin a legfontosabb és a legtámogatandóbb művészeti ágazatnak tartotta a filmet, melyet elsősorban a szocialista propaganda szolgálatába kívánt állítani. A film történelemformáló ereje viszont túlnőtt a puszta propagandavetítéseken, társadalmi és politikai jelenséggé vált és nézők tömegeit inspirálta dicső vagy éppen szégyenteljes tettekre.

Birth of a Nation (1915)

D. W. Griffith opusza óriási hatást gyakorolt a filmművészetre különleges vágástechnikái, tömegjelenetei és fényképezésmódja miatt. A Birth of a Nation (Egy nemzet születése) azonban elsősorban rendkívül megosztó és gyűlöletkeltő üzenetével hívta fel magára a figyelmet. A film (mely Thomas Dixon The Clansman című művén alapszik) meglehetősen rasszista módon ábrázolta az afro-amerikaiakat és hősnek állította be a Ku-Klux-Klan fehér leples „lovagjait”. A film újra a figyelem középpontjába állította az 1868-ban betiltott Klant, mely jórészt Griffith mozijának sikerén felbuzdulva szerveződött újjá. A KKK a '20-as évekre már egy közel 4 millió tagot számláló szervezetté vált, veszélyt jelentve mindenkire, aki nem tartozott az amerikai fehér-protestáns közösséghez. A mai ismert Klan ruházatát és szimbólumrendszerét is Griffith terjesztette el. A filmet még a Fehér Házban is levetítették, ahol Woodrow Wilson elnök is örömmel tekintette meg. 2016-ban szintén ezzel a címmel jelent meg Nate Parker filmje, mely a Nat Turner-féle felkelést mutatta be, így próbálva meg „tisztára mosni” az 1915-ben lejáratott címet.

Taxisofőr (1976)

Martin Scorsese vérgőzös darabja, mely egy Vietnamból hazatért veterán „hőssé válását” tárja elénk, már rögtön bemutatásakor hatalmas botrányt kavart, de arra talán még a rendezőzseni sem számított, hogy filmje milyen extrém hatásokat vált ki bizonyos nézőkből.

1981-ben egy bizonyos John W. Hinckley a film női szereplőjének, Jodie Fosternek akart tetszelegni levelekkel és versekkel árasztva el őt, de a színésznő elutasította a közeledést. Hinckley lőtéren képezte magát arra, hogy bevonuljon a történelem lapjaira, majd merényletet követett el Ronald Reagan amerikai elnök ellen, így próbálva meg elnyerni Foster kegyeit (természetesen a viszonzás elmaradt). Bár Reagan túlélte a merényletet, a figyelem mégis a merénylőre irányult, akinek egyik kedvenc filmje éppen a Taxisofőr volt.

Érdekesség, hogy magát a Taxisofőrt egy korábbi merénylet inspirálta, amit George Wallace kormányzó ellen követtek el 1972-ben. Bár a Taxisofőr ily módon történelemformáló alkotássá vált, valószínűbb hogy a merénylő mentális állapota nagyobb szerepet játszott, mint Scorsese sokkoló mozija, ami csak az utolsó löketet adta egy eleve kóros elmének.

Az interjú (2014)

Valószínűleg sokan kívánták/kívánják már az észak-koreai zsarnokdinasztia végét, de ennek nyíltan hangot is adni merész tett. Az interjú című filmben egy talkshow vezetője és annak producere interjút kíván készíteni Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, ám a CIA egy plusz megbízatást is ad nekik, végezniük kell az őrült zsarnokkal.

A film elkészültét a sztálinista ország sem hagyta szó nélkül, és fenyegetéseket, majd hackertámadásokat intéztek a Sony, valamint a film bemutatását vállaló filmszínházak ellen. A legtöbb amerikai mozi a szinte háborús hangulat miatt nem is vállalta a film bemutatását, ráadásul a film fogadtatása sem volt túlságosan pozitív. Ennek ellenére a bemutatás elhalasztása miatti tiltakozásul a legnépszerűbb filmes portálon az IMDB-n Az interjú több tízezer szavazattal kerek 10 ponton állt.

JFK-A nyitott dosszié (1991)

Oliver Stone nem tartozik azon rendezők közé, akinek a szomszédba kéne mennie egy megosztó témáért. Az egykori vietnámi háborús veterán 1991-ben a Kennedy-gyilkosságról készített merész filmet. Bár az alkotás meggyőzőnek látszó bizonyítékokat vonultat fel a magányosan gyilkoló Lee Harvey Oswald mítosza ellen, Stone moziját sok történész illette kemény kritikával. A filmet övező botrány nyomán viszont idősebb George Bush akkori amerikai elnök egy törvényt iktatott be az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékok gyűjtése és kezelése végett. Az egyik ilyen a híressé vált Zapruder-film volt.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!