Alig 1300 méter megtétele után felborult és elsüllyedt a svéd hadiflotta büszkesége
2021. január 14. 17:56 Múlt-kor
Korábban
Felfedezés és kiemelés
A hajó elsüllyedését követő években többen, köztük külföldi mérnökök is megpróbálkoztak a Vasa kiemelésével, e kísérletek nem csupán sikertelenek voltak, de még mélyebben rögzítették a hajót a tengerfenék iszapjában. Pontos helye végül az évszázadok során feledésbe merült, miután az értékes, bronzból készült ágyúkat még a katasztrófa utáni időszakban sikeresen kiemelték a vízből, egyszerű búvárharangokkal lemerülő búvárok segítségével.
Az 1950-es években Anders Franzén amatőr régész előállt azzal az elmélettel, hogy a Balti-tenger több évszázados hajóroncsait lehetséges lenne kiemelni és konzerválni, mivel azok jobb állapotban maradhattak fenn a délebbi tengereken elsüllyedt hajóknál. Ennek oka az, hogy az úgynevezett hajófúró kagyló (Teredo navalis), amely a fa hajótestek víz alatti pusztulásáért a leginkább felelős, e klímán már nem él meg.
Franzén korábban több régi svéd hajóroncsot is sikeresen felkutatott, és végül rászánta magát a híres Vasa megkeresésére is. Habár a 19. századi hajóstérképek némelyikén még be volt jelölve a roncs helye, a 20. század közepére már igen kevesen ismerték. Végül a keresési terület fokozatos szűkítésével és egy házi készítésű fakereső eszköz segítségével megtalálta a roncsot.
Habár búvárok nélkül nem lehetett kétségkívül bizonyítani, hogy a Vasa roncsa került elő, a kezdettől fogva érdeklődést mutató svéd haditengerészet, valamint több múzeum és az országos műemlékvédelmi szervezet átvette a kezdeményezést, és megalakították a Vasa-bizottságot, amelynek célja a hajóroncs kiemelése és konzerválása volt.
A bizottság, bár többféle módszer is felmerült – köztük a hajótest pingponglabdákkal való megtöltése, illetve jégbe fagyasztása is –, voltaképpen ugyanazzal az eljárással láttak neki a Vasa kiemelésének, mint amellyel a 17. században is próbálkoztak: a roncs két oldalán horgonyzó két nagyméretű pontonhajó által leeresztett kábelekkel rögzítették hozzájuk a hajót, majd a pontonokat feltöltötték vízzel. Amikor aztán ezeket leeresztették, a hajó egy kicsivel feljebb került, és ezt az eljárást 1959 szeptemberétől ismételgetve apránként a felszínre hozták 1961. április 8-án.
A művelet legveszélyesebb része a búvárok dolga volt, akiknek a kábelek rögzítéséhez a koromsötét tengerfenéken kellett alagutakat fúrniuk az iszapban a hajó alá, azonban komolyabb baleset nem történt a mintegy 1300 merülés során.
A tenger alacsony hőmérséklete és a tengerfenéki víz alacsony oxigénszintje valóban igen jó állapotban őrizte meg a több, mint 300 éves csatahajót. A hajótest 95 százaléka teljesen sérülésmentes volt. További három évig keresték és gyűjtötték össze a búvárok a roncsról levált darabokat a környéken, köztük az árbocok darabjait és több faragványt.
A kiemelést követően a víz alól felhozott fa roncsok konzerválására a mai napig használt eljárást alkalmaztak: polietilén-glikollal áztatták át a hajótestet a száradás által okozott deformálódás elkerülésére. A folyamat 17 évet vett igénybe, és a hajó előkészítésének ezzel még nem volt vége.
A tengeri régészet egyik legnagyobb vállalkozásaként elkönyvelt Vasa-művelet összesen mintegy 30 éven át tartott. A stockholmi Djurgården szigetén felépített Vasa Múzeum 1990 óta látogatható, speciálisan klimatizált fő csarnokában megtekinthető a csodálatosan konzervált hajó, amelynek gondozása és állagmegóvása továbbra is folyamatosan zajlik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- A harctéren remekül, a politikában viszont rosszul teljesített Zsukov marsall 20:20
- Teve és birkanyáj is színesítette már a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásait 15:05
- Papnak készült, ám az ország legkedveltebb fizikusa lett Öveges József 14:20
- Több helyszínen várják a haditechnika iránt érdeklődőket a Múzeumok éjszakáján 13:20
- Hatalmas veszteségek árán sem tudta megnyerni utolsó hadjáratát Napóleon 09:50
- Csapatai élén vette ki a részét Franciaország felszabadításából Charles de Gaulle 08:20
- Évszázadokon át keresték a titokzatos déli kontinenst a régi korok hajósai tegnap
- Veszteséggel zárult az első hazai nemzetközi repülőshow tegnap