Alba hercegnő mesés élete
2022. szeptember 16. 13:20 Balázs-Piri Krisztina
Arról volt híres, hogy… híres. A XX. század egyik leggazdagabb spanyol asszonyának vagyonát több milliárd euróra becsülték. Minden lépését riporterek hada kísérte: volt is miről tudósítaniuk, hiszen Alba hercegnő nagy kanállal habzsolta az élvezeteket. A szó szoros és átvitt értelmében is igen gazdag élete volt, mulatságos módon gyakran beszélt arról, hogy csak leírásokból ismeri a bankjegyeket, hiszen készpénzre sohasem volt szüksége.
Korábban
1926-ban Madrid Liria nevet viselő patinás palotájában született. Viktória Eugénia, XIII. Alfonz spanyol király hitvese tartotta keresztvíz alá, bölcsőjénél ott volt „tout le monde”, mindenki, aki számított a korabeli nemzetközi arisztokráciából: legtöbbjükkel a hercegnő rokoni kapcsolatokat ápolt.
Ő maga a negyvenvalahány örökölt címével-rangjával még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mindezekhez pedig elképesztő kiváltságok tartoztak: Alba hercegnő nem volt köteles letérdelni a pápa előtt, és akár lóháton is betérhetett volna a sevillai székesegyházba.
Országát állítólag észak–dél irányban a saját tulajdonában lévő földjein is végigutazhatta, vagyona legmesésebb részét mégis képgyűjteménye tette ki. A hercegnő 2012-ben Madridban a nagyközönségnek is bemutatta a 150 darabból álló kollekciót: többek között Rembrandt, Goya, Velázquez, Rubens, Murillo és Tiziano vásznait, amelyek valaha csodálatos palotáinak falain függtek országszerte.
A hercegnőé volt egy antik ritkaságokat tartalmazó, huszonötezres könyvgyűjtemény is, benne a Don Quijote első kiadásának egyik példánya 1605-ből, és a térkép, amelyre Kolumbusz Kristóf rajzolta fel tervezett útját Indiába.
A felbecsülhetetlen értékei közé tartozott a spanyolok egyik nemzeti kincse, II. Ferdinánd, a „katolikus király” végrendeletét tartalmazó okirat, amelyre a majd 600 éves Alba-ház fejeként a hercegnő is roppant büszke volt. És akkor még nem beszéltünk rendkívüli óra- és porcelángyűjteményéről, no meg azokról a falikárpit-ritkaságokról, amelyeket még III. Napóleontól örökölt a család.
A hercegnőnek a szépség és gazdagság mellett azonban keserű örökség is jutott: a hiúság. A 21 éves korától rendszeresen igénybe vett kozmetikai beavatkozások szörnyen elcsúfították. Így története olyan, mint egy fordított Andersen-meséé: a bájos, vonzó fiatal lányból idős korára ijesztő jelenség lett.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Múzeumi Kéktúra mutatja be a kék szín történetét 09:29
- A második világháborúban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót azonosítottak a japán partoknál 08:52
- Emberi erő és mérnöki precizitás emelte helyére a hatszáz tonnás Sándor-oszlopot 08:11
- Vaskori akinakészeket rekonstruáltak az ELTE kutatói 07:21
- Perszeuszt és Andromédát ábrázoló római szobrot rekonstruáltak Deultumban 06:32
- Nő is harcolhatott a longobárd seregben tegnap
- Visszaszolgáltattak egy inka gyermekmúmiát az argentin őslakosoknak tegnap
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet tegnap
