Akár egymillió áldozata is lehetett Leningrád csaknem 900 napos ostromának
2021. április 9. 08:12 Múlt-kor
„Visszatértünk az őskorba. Az életünk már csak egyetlen dologról szólt: az élelemért folyó vadászatról” – írta naplójában a leningrádi blokád napjairól az ostromot túlélő Jelena Szkrjabina. A Wehrmacht alakulatai a finn haderő segítségével 1941. szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt, ám a német hadvezetés a Néva-parti város bevétele helyett annak kiéheztetése mellett döntött. Leningrád és a szovjet hátország között szinte teljesen megszűnt a kapcsolat. Megkezdődött az újkori történelem egyik leghosszabb, legtöbb áldozatot követelő ostroma. Megfelelő ellátás hiányában, a rendkívül hideg télben a lakosok korábban elképzelhetetlen módszerekhez folyamodtak a túlélés érdekében, ám ennek ellenére is százezrek estek áldozatul a blokádnak.
Korábban
Észak elbarikádozott Velencéje
Németország 1941. június 22-én hajnalban támadta meg a Szovjetuniót. A németek a villámháborús siker érdekében három szovjet nagyváros, Leningrád, Moszkva és Sztálingrád elfoglalását tűzték ki célul.
Hitler az „Észak Velencéjeként” is ismert Néva-parti Leningrád elfoglalásával a Wilhelm von Leeb tábornagy vezette Észak Hadseregcsoportot bízta meg.
A leningrádi hatóságok a németek közeledtével megkezdték a város körül felhúzott védővonal kiépítését. Az erődítményrendszer felhúzását 1941 júniusának végétől több százezer ember végezte közmunkában.
Több száz kilométer hosszan húzódó tankcsapdák és szögesdrótakadályok, fából összetákolt barikádok és lövészárkok nehezítették a támadók dolgát. A védők körbeaknázták a várost.
Az Észak Hadseregcsoport alakulatai augusztusra megközelítették Leningrád külső védelmi vonalait, miközben a finn hadsereg északról nyomult előre. A város körül szeptember 8-án bezárult az ostromgyűrű.
Hitler hamarosan egyértelművé tette a szándékait Leningrádot illetően. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a város bevételéhez hosszú hónapokra lenne szükség, ami több tízezer német emberéletet követelne, a Führer a lakosság kiéheztetése mellett döntött. Kijelentette: „Szentpétervárt el kell törölni a Föld színéről.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián
- Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
- Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
- A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah
- Bűntudat helyet csak nosztalgiát érzett Uganda véreskezű diktátora, Idi Amin Dada
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó
- Különös óceánjáró kenura bukkantak a Chatham-szigeteken tegnap
- Ilyen volt az azték anyák élete tegnap
- Toulouse, a rózsaszín város föld alatti titkai tegnap
- Hruscsov háziőrizetben élte le élete utolsó 10 évét tegnap
- 10+1 tény Dugovics Tituszról tegnap
- A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről tegnap
- A TBC sem állíthatta meg Alexander Graham Bellt a telefon feltalálásában tegnap
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 2025.03.09.
