2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Vöröskereszt magyar atyja és az emberség képviselői

2021. június 14. 09:31 Múlt-kor

Ivánka Imréről azt gondolhatnánk, hogy a sors is hadvezérnek tekintette, de a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-kereszt Egyletének gondnokaként végzett humanitárius tevékenysége és segélyakciói meghaladják az esetleges győztes csaták értékét.  Nem ő volt az egyetlen magyar, akiknek álhatatos munkája a történelem alakulását is befolyásolta: Kossuth Zsuzsa, Hugonnai Vilma, Apor Gizella és a Durgó nővérek egyaránt a legtöbbet hozták ki saját lehetőségeikből. 

A Vöröskereszt magyar zászlóvivője

„Árulókkal nem tárgyalok!” – utasította el 1848. október 24-én Windischgrätz herceg a Bécs felé vonuló magyar honvédsereg hozzá érkező követét. A Kossuth Lajos levelét kézbesíteni igyekvő Ivánka Imre visszaindult a magyar tábor felé, útközben azonban Jelačić horvát bán emberei a hadijog szabályait felrúgva elfogták.

Az újonc honvédsereget Pákozd előtt ráncba szedő ezredes az egész magyar szabadságharcot bécsi, majd königgrätzi fogságban töltötte. Bár sokan a magyar hadak leendő fővezérét látták benne, a sors más utat szánt neki.

Az 1850-ben szabadult Ivánka a harcmezőn kívül, az élet számos területén megtalálta a helyét. Már az ötvenes évek hajnalán támogatta a szegény sorsú 48-as honvédeket, később a képviselőház tagjaként politizált, nevét megtalálhatjuk a Magyar Gőzhajózási Társaság alapítói, a gácsi finomposztógyár részvényesei között, de a Magyar Északkeleti Vasút RT. vezetőségében is. Ami miatt azonban a leginkább emlékeznünk kell rá, az végül mégis a véres csataterekhez kötődik.

Henry Dunant vöröskeresztes mozgalmának szele már 1867-ben elérte a frissen alakult Osztrák–Magyar Monarchiát. Mivel Budapest ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarországon ne dualista, hanem önálló szervezet alakuljon, a tárgyalások sokáig elhúzódtak.

1878 júliusában azonban magyar vér hullott Bosznia-Hercegovina okkupálásakor, és mivel a sebesültek ápolása ekkor még távolról sem volt megoldva, a tanácskozó urak helyett a hazai nőegyletek léptek működésbe. Gyűjtési akciójuk során élelmiszer, fehérnemű, sebkötöző szer és dohány érkezett a távolba küldött honvédekhez.

Ivánka Imre számára azonban világossá vált, hogy a harctéren megsebesült bakák helyszíni gyógyításának pusztán jótékonysági alapon történő megszervezése nem túl hatékony. Végül Tisza Kálmánné kezdeményezésére alakult meg a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, amelynek alapszabályát – Ivánka Imre tevékeny közreműködésével – úgy dolgozták ki, hogy azok illeszkedjenek a genfi egyezményhez, ily módon a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága lehetővé tette számukra a vörös kereszt jelzés használatát. Az egylet már az alapítása körüli napokban 150 tonna segélyszállítmányt tudott összeszedni, és az árvíz pusztította Szegedre küldeni.

Eközben Ferenc József gróf Károly Gyulára bízta a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egyletének létrehozását. Ennek első lépéseként a 1881. május 16-án megalakult a Vöröskereszt Férfiegylete, amely másnap Ivánka javaslatára egyesült a Nőegylettel, hivatalosan megalapítva a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-kereszt Egyletét.

Az 1882-ben nemzetközileg is elismertté vált egylet gondnoka (igazgatója) a kiváló diplomáciai érzékkel megáldott Ivánka Imre lett, aki két évvel később személyesen számolt be Genfben a hazai mozgalom tevékenységéről. Az egyesült magyar Vöröskereszt története elején sem csupán a határokon belülre fókuszált: 1885-ben, a szerb–bolgár háború idején már nemzetközi segélyakcióban vett részt. Déli szomszédunknál – Ivánka személyes felügyeletével – egy százágyas kórházat rendezett be, a bolgároknak pedig sebesültszállító osztagot és sebkötözőket küldött.

Akik emberségből jelesre vizsgáztak

Kossuth Zsuzsa (1817–1854)

Kossuth Lajos húga – amellett, hogy tevékenyen támogatta bátyja politikai karrierjét – a Vöröskereszt önkéntes szervezetének magyarországi előfutáraként is ismert. Az 1848–1849-es szabadságharc során őt nevezték ki országos főápolónőnek, e minőségében élére állt a tábori kórházakban zajló ápolás megszervezésének, az ápolónők alkalmazásának és a felszerelés beszerzésének. Amikor a császáriak később perbe fogták, osztrák tisztek is kiálltak mellette, ugyanis Kossuth Zsuzsa kórházaiban a sebesült ellenséget is ugyanúgy ellátták.

Florence Nightingale (1820–1910)

A tehetős családba születő angol hölgy élete rendeltetését a betegápolásban találta meg. Szülei kezdeti rosszallása ellenére ápolónőnek tanult, majd az emberibb kórházi viszonyokért küzdött. A krími háború (1853–1856) során saját ápolónői gárdával indult a frontra, hogy a brit sebesültek szörnyű körülményein javítson – a tábori kórházak 42%-os halálozási aránya tevékenysége nyomán hamar 2,2%-osra csökkent. Képzett statisztikusként empirikusan tudta bizonyítani a higiénia fontosságát, amelynek elismerésére a kor orvostársadalma még nem állt készen. Azonban a nagyrabecsülés egyértelmű jele volt, hogy a Vöröskereszt VIII. Nemzetközi Konferenciáján (London, 1907) a magyar delegáció vezetője, gróf Csekonics Endre elnök azt javasolta: hozzanak létre egy alapítványt nemzetközi érdemérem adományozására, amelyet olyan hölgyek kapjanak, akik különösképpen kiemelkedők voltak a betegek ápolásában. A javaslatot a IX. Nemzetközi Konferencia (Washington, 1912) fogadta el határozatban. Florence Nightingale Emlékérmet először az első világháború után, 1920-ban osztottak. Ekkor a világ minden tájáról 51 ápolónő – köztük báró Apor Gizella és Durgó Ilona – részesült az elismerésben.

Hugonnai Vilma (1847–1922)

Az első magyar orvosnőként számos akadályt leküzdő Hugonnai Vilma nem csupán az orvoslásban, de az élet minden területén a nők egyenjogúságáért küzdött. A természettudományok iránt egész életében érdeklődő, 18 évesen férjhez adott lánynak Zürichig kellett mennie, hogy orvosi képzésben részesüljön, mert Magyarországon nőként erre nem volt lehetősége. Az 1879-es orvossá avatása után hosszú küzdelmet vívott diplomája hazai elismeréséért, ami végül 1897-ben sikerült. Az első világháborúban a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylettel együttműködésben több városban betegmegfigyelő állomásokat szervezett.

Durgó Ilona (1886–1970) és Katalin (1889–1981)

A zalai Alsórajkról származó szegény testvérpár szerzetesnővérnek készült, végül a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egyleténél tanultak ápolónőnek a biztos megélhetés érdekében. Az első világháború szinte minden frontját bejárták, a szerb hadszíntértől a kórházvonatokon át az olasz csatatérig. A háború után Ilona szülésznőként folytatta, a második világháború idején a két testvér fiatalokat oktatott elsősegélyre. Helytállásukért kitüntetésben is részesültek: Ilona (Apor Gizellával együtt) 1920-ban a magyarok közül elsőként kapta meg a Vöröskereszt Florence Nightingale Emlékérmét, míg Katalin 1972-ben a szervezet legmagasabb kitüntetését, a Henry Dunant-érdemrendet.

Apor Gizella (1886–1971)

Apor Gizella a nagy múltú báró Apor család sarjaként ugyancsak élen járt példamutatásával, amikor a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete ápolónőjeként szolgált az első világháborúban. Frontszolgálata mellett a háború során Bulgáriában is járt, ahol a tífuszjárvány elleni védekezést vizsgálta. A háború végét követően Angliában tanulmányozta az ottani egészségügyi képzési rendszert. Ennek megfelelően szervezte át a hazai vöröskeresztes iskolákat, valamint alapította meg a Betegek Apostoli Mozgalmát. A második világháború során folytatta tevékenységét, mígnem a nyilasok a bátyjához, a későbbi vértanú Apor Vilmos győri püspökhöz internálták. A háború után 1949-es nyugdíjazásáig tovább segítette a betegeket.

Ernest Hemingway (1899–1961)

A XX. század egyik legnagyobb amerikai prózaírója legfőképpen mély, bensőséges kérdéseket feszegető regényeiről ismert, írásai azonban nem jöhettek volna létre kalandos életútja nélkül. Az Egyesült Államok 1917-es hadba lépésekor katonának jelentkezett, azonban rövidlátása miatt kizárták a szolgálatból. Ekkor látta meg a Vöröskereszt felhívását, amely gépkocsivezetőket keresett a frontra. Hemingway az Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia által vívott harcok borzalmai közepette találta magát, súlyosan meg is sebesült – itteni élményei ihlették többek közt a Búcsú a fegyverektől című művét is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Ivánka ImreA Magyar Országos Segélyező Nőegyleten túl több állam is küldött segítséget az árvíz sújtotta Szegedre A Monarchia hadvezetése 1878 nyarán nem számolt jelentős bosnyák ellenállással. Csalódniuk kellett.Ernest Hemingway Apor Gizella Durgó KatalinKossuth Zsuzsa Florence Nightingale Hugonnai Vilma

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár