A veszett francia király, aki azt képzelte, üvegből van és összetörik
2020. július 7. 16:58 Múlt-kor
Korábban
Királyi amnézia
A királyt az eset végleg az „őrületbe” kergette. Állítólag több alkalommal megtörtént, hogy magát farkasnak képzelve végigfutott kastélya udvarán, és mindenkire ráüvöltött, máskor pedig a palotában futkorászott összevissza, egészen a végkimerülésig. Amikor elé vezették a királynét, olykor úgy viselkedett, mintha még sohasem látta volna, volt, hogy gyermekeit is megtagadta, sőt sokszor a saját nevét vagy titulusát sem tudta megmondani. Olykor azt gondolta, nem Károlynak, hanem Györgynek hívják.
A komolyabb rohamokat olyan periódusok követték, amelyeket leginkább a közöny szóval lehet jellemezni. Az egyébként a mozgással járó szabadidős tevékenységeket igen kedvelő Károly akár órákon át is képes volt egy helyben ülni. Ez összefügghet azzal, hogy többször is kiborult azon, hogy megérintették, ugyanis azt képzelte, üvegből van.
Ezért állítólag még vasrudakat is varratott a ruháiba, hogy így akadályozza meg a komolyabb sérülést az esetben, ha valaki mégis hozzáér. A glass delusionnek nevezett jelenség érdekes módon nemcsak VI. Károlyt érintette: a XV–XVII. században több hasonló esetet regisztráltak Európa-szerte.
Károly a tisztább periódusaiban felfogta, mennyire komoly problémákkal küzd, és fájdalmasan bánatos szavak kíséretében adta környezete tudtára, amikor érezte, hogy hamarosan vissza fog zuhanni az őrület állapotába. A jobb szakaszokban rokonai igyekeztek mulattatni, ünnepségeket szervezni neki, amelyben öccse járt élen.
Uralkodói „távollét”
Károly nem ritkán hosszú hónapokra cselekvésképtelenné vált. A hivatalos krónikák azokat a hónapokat, amikor a királyt hatalmába kerítette őrülete, finom eufemizmussal az uralkodó „távolléteként” emlegették, a királyi kancellária által kiállított, úgynevezett kegyelemlevelekben (a király nevében ezek révén törölhették el a büntetéseket) azonban olykor meglehetősen merész hangot ütöttek meg a király állapotának leírásakor. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: „A király egészen bolond, meg van veszve.”
A korszak naplóiban gyakorta jelent meg témaként VI. Károly titokzatos betegsége. A szövegekben az okok találgatása mellett a gyógymódok sikertelenségén való kesergés és az uralkodó állapotával kapcsolatos felháborodás is felbukkant.
Mivel évszázadokkal később már nagyon nehéz megállapítani, hogy a király milyen betegségben szenvedett, ezért nem kizárt, hogy a tudósok által skizofréniának, bipoláris zavarnak vagy éppen agyvelőgyulladásnak diagnosztizált okok mellett valami teljesen más is állhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05